Széles Gábor, az Echo Tv és a Magyar Hírlap tulajdonosa, vállalkozó arról beszélt, hogy a Békemenet célja elsődlegesen tisztelgés és főhajtás a forradalom hősei és mártírjai előtt, ugyanakkor "nem lehet szó nélkül elmenni amellett, amit a baloldal művel". Gyalázatnak és megengedhetetlennek nevezte a Szolidaritás rendezvényén történt szobordöntést és úgy vélte: a baloldali politika színvonala rendkívül lesüllyedt, a történtektől az MSZP-nek markánsan el kellett volna határolódnia.

Úgy vélte, ezzel szemben a Békemeneten megmutatják, hogy lehet méltóságteljesen, csendesen ünnepelni. Hozzátette: a Békemenet alkalmat ad arra is, hogy összegezzék az elmúlt három évet. Úgy fogalmazott: "ma már megállapítható, hogy a miniszterelnök olyan tetteket hajtott végre, amelyekre büszkék lehetünk" a közmunkától kezdve az adósságállomány megállításán át a vidékfejlesztésig. Külön szólt a választási rendszer átalakításáról, amely szerinte alkalmat ad egy tisztulási folyamatra is, például arra, hogy a baloldal kivethesse magából az 5 százalékot el nem érő politikai tömörüléseket.

Stefka István, a Magyar Hírlap főszerkesztője azt hangsúlyozta, hogy amikor veszélyben a nemzet, a magyarság összefog, így tett 2012 januárjában is az első Békemenet megszervezésekor. Úgy vélte, ma megint veszélyben a nemzet, mert "egyre többen hiszik el a balliberális erők hazugságait". Hozzátette: a Békemenettel fel szeretnék nyitni az emberek szemét a hazugságokkal szemben. Hangsúlyozta: azokat a kiváltságokat kívánják megvédeni, amelyeket az elmúlt három évben sikerült elérni és külön megemlítette ezek közt az alaptörvényt.

Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője szerint a politikában megengedhető, hogy az ellenfelekről rosszat mondjon az ember, ugyanakkor nem szabad átlépni azt a határt, amely nyíltan, vagy akár szimbolikusan is egy ember elpusztítására szólít fel. A Szolidaritás rendezvényén történt szobordöntésre utalva azt mondta: "Doberman" és társai kinyitottak egy olyan ajtót, amin nem szabad átlépni. Szerinte azért is kell kimenni az utcára, azért kell a Békemeneten részt venni, hogy ezzel is megmutassák, mindez nem megengedhető. Hangsúlyozta azt is: nem ők, a szervezők csinálják a Békemenetet, hanem az a félmillió ember, aki szükségét érzi, hogy részt vegyen rajta.

Fritz Tamás, politológus, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) egyik alapítója szerint azért van szükség a Békementre, mert veszélyben vannak a Békemenet által fontosnak tartott értékek, többek közt a nemzeti szuverenitás, az összetartás, a humanizmus és a szeretet. Felidézte: míg a korábbi Békemeneteket az Európai Unió és a nemzetközi szervezetek váratlan és éles támadásai hívták életre, addig most áttevődött a hangsúly a belső támadásokra. Szerinte "polgárháborús ízű" kampány zajlik, amiben "Bajnai társtettes", a Békemenet résztvevői ugyanakkor Magyarország és a magyarság egyben tartásáért menetel.

Bayer Zsolt újságíró szerint a Békemenet egy megkerülhetetlen intézmény és jelenség lett a magyar belpolitikai életben. Úgy vélte, október 23-án miattuk "fog összeállni az egész kis konglomerátum", "Bajnai Gordon bepuszilt Gyurcsány Ferencnek" és azért állnak majd egy színpadra, mert "meg akarják mutatni, hogy ők is nagyon erősek". Hangsúlyozta: legalább annyian kell részt venniük a Békemeneten, mint az első alkalommal, mert "ebben az országban a normalitást és az élhető életet mi képviseljük".

Bencze Izabella, a CÖF egyik alapítója arról beszélt, hogy a Békemeneten a hazáért kell kiállni, de négy nappal később a nemzetért. Akkorra hirdette meg a Székely Nemzeti Tanács a székelyek menetelését "a közigazgatási megsemmisítés ellen", ehhez kapcsolódva vonulásos nagygyűlést szerveznek a Hősök terétől a román nagykövetségig.

Csizmadia László, a CÖF egyik alapítója szerint a Békemenet üzenete a baloldalnak többek közt az, hogy "merjenek kicsik lenni".
Ismertette az útvonalat: a Békemenet a Bem szobortól indul és a Margit híd, Szent István körút, Nyugati tér, Teréz körút, Oktogon, Andrássy út útvonalon a Hősök terére tart.