A héten kerülnek ki az október 2-ai népszavazásról tájékoztató hirdetmények, de ennyivel nem elégszik meg a kormány: újabb kampányba kezd a kabinet az őszi „kvótaellenes" referendum felvezetéseként.
Hat új üzenettel próbálják nagyobb aktivitásra ösztökélni a potenciális nemmel szavazókat. Megkérdeztük az illetékes Miniszterelnöki Kabinetirodát, hogy mennyi pénzből valósítják meg a kampányt, és számíthatunk-e az őszi szavazásig újabb kampányra, de egyelőre nem kaptunk választ megkeresésünkre.
A plakáton megjelenített, máris sokat bírált állításokról megkérdeztük Simon Ernőt, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága magyarországi szóvivőjét, aki diplomatikusan ugyan, de bírálta az üzeneteket.
Mindenekelőtt arról szólt, hogy az „illegális bevándorló" helyett sokkal szerencsésebb a „menekült" kifejezés használata. Mert túlnyomórészt olyan emberekről van szó, akik a terror elől menekülve, életük védelmében hagyják el a súlyos konfliktusokkal sújtott országokat, például Afganisztánt, Irakot, Szíriát. Ugyanaz a terror fenyegeti az életüket, amely Európában is halálos áldozatokat követelt. „Nem az a megoldás, hogy azt mondjuk nekik, maradjatok ott, ahol vagytok" – mondta.
Nyilvánvaló, hogy ilyen nagy tömegben sokféle ember előfordulhat. Simon Ernő ugyanakkor nem lát direkt összefüggést a menekülthullám és a terrorveszély növekedése között: ne legyen kétségünk, a terroristák menekültek nélkül is megtalálják a módját annak, hogy támadásokat szervezzenek.
Nem árt újra és újra tisztázni azt sem, hogy Brüsszel nem akar senkit erőszakkal Magyarországra telepíteni, különösképpen nem „egy városnyi illegális bevándorlót".
A szóvivő emlékeztetett rá, hogy Magyarország esetében mindössze 1294 menedékkérőről van szó: olyanokról, akik már benyújtották a menekültstátus iránti kérelmüket. Magyarországnak azt kellene vállalnia, hogy elbírálja ennek a nem egészen 1300 embernek a kérelmét.
Magyarországon idén mintegy 25 ezren adtak be ilyen kérelmet, közülük csupán 250-en részesültek menekültként vagy oltalmazottként védelemben. A szóvivő ezt aggályosnak tartja. Ennek ellenére szerinte elmondható: a komoly fenntartások ellenére mégiscsak van egy működő menekültügyi rendszer, amely legalább esélyt kínál a Magyarországra érkezők számára.
Simon a tranzitzónával kapcsolatban felhívta a figyelmet: hosszú ideje százak kényszerülnek heteket várni a zóna túloldalán, alig elviselhető sátortábori körülmények között, és várni arra, hogy a magyar hatóságok előírásainak megfelelően beadhassák menedékkérelmüket.
Az ellenzéki pártok a plakátokra kerülő üzeneteket hazugnak és félretájékoztatónak mondták. Szigetvári Viktor Együtt-elnök szerint ez illeszkedik a kormány eddigi kommunikációjába, ami összemossa a menekültválságot a bevándorlással és a terrorizmussal. A DK szóvivője, Gréczy Zsolt is hasonlót emelt ki: „A menedékkérők éppen a terror elől menekülnek, és nem ők követik el a gyalázatos cselekményeket." Budai Bernadett MSZP-szóvivő abban látja ennek a figyelemelterelésnek a lényegét, hogy a Fidesz előkészíthesse Magyarország kilépését az EU-ból, szerinte a kormány így akarja elérni, hogy ne kelljen elszámolni a gyanúsan elköltött uniós milliárdokkal. Mindhárom párt a népszavazás bojkottjára szólítja fel a szavazóit, ahogy Budai mondta, aki elmegy szavazni, bármit ikszel, a népszavazás érvényességét segíti elő. Ellenplakátkampányban csak a DK-sok gondolkoznak, ők a Parlament köré vont élőláncra is készülnek október 1-jén. De az MSZP és az Együtt is azt ígérte, aktívan kampányol majd a bojkott mellett és a kormány menekültpolitikája ellen. (K. T. A.)
