Molnár szerint a kormány úgynevezett keleti nyitás politikája, az orosz–magyar gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok erősítése, bővítése egészen addig nem volt kifogásolható, amíg az orosz nagyhatalmi törekvések előtérbe nem kerültek. Ebben a helyzetben viszont Magyarország már nem hagyhatja figyelmen kívül a NATO- és az EU-tagságából adódó kötelezettségeit.
Úgy vélte, a Krím megszállását és az orosz–ukrán konfliktust a kormány rosszul értékelte, úgy tekintett rá, mint rövid távon megoldódó helyi konfliktusra, amelynek nem lesz komolyabb kihatása a nemzetközi viszonyokra. Pedig a magyar titkosszolgálatok ezzel ellentétes prognózist adtak.
– A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, de el kell ismernem, ebben a kérdésben az Információs Hivatal is, az ukrán válság kezdete óta számos alkalommal bizonyította a parlament nemzetbiztonsági bizottsága előtt, hogy „képben van”. Részleteket a dolog természeténél fogva nem árulhatok el, de azt kijelenthetem, hogy az ő előrejelzéseik minden esetben pontosak voltak – fogalmazott a bizottsági elnök.
Később arra a felvetésre, hogy a katonai titkosszolgálatokhoz hasonlóan pontos információkat kapnak-e a Magyarországot, egyes magyar politikusokat, közéleti szereplőket érintő ügyekben a polgári titkosszolgálatoktól, Molnár sokkal visszafogottabban reagált. Arról például, hogy Pintér Sándor belügyminisztert egy külföldi szervezet megpróbálta lejáratni, ő is csak a sajtóból értesült. Ma sem tud többet az ott leírtaknál, azaz lényegében semmi konkrétumot nem ismer. Továbbra is várja a miniszter hivatalos tájékoztatását.
 |
Molnár Zsolt csak a sajtóból hallott a Pintér Sándor elleni akcióról
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Az utóbbi időben kiderült, hogy az amerikaiak lehallgattak szinte mindenkit, köztük a német kancellárt is. Nemrég sajtóhírek szerint lehallgatóközpontok nyomaira bukkantak a norvégok és a svédek. A miniszterelnök szerint műveleti terület vagyunk. Mit tesznek a magyar polgári titkosszolgálatok? – kérdeztük.
Molnár Zsolt szerint érzékelhetően megnőtt az érdeklődés Magyarország iránt, bizonyos értelemben valóban műveleti terület vagyunk, de nem úgy, ahogy azt a miniszterelnök sejtetni engedte. Ukrajna és Oroszország közelsége, a múltban gyökerező gazdasági, kereskedelmi és privát kapcsolatok a kialakult helyzetben felértékelték Magyarországot. Nálunk például viszonylag gyorsan nyélbe üthetők titkos találkozók, megbeszélések.
A bizottsági elnök többszöri kérdésünkre is kitért a válasz elől azzal kapcsolatban, hogy a „fokozott érdeklődés” a hírszerzés aktivizálódását jelenti-e, s ha igen, akkor a külföldi kémek ellenünk dolgoznak-e, vagy csak nálunk. Arról sem kívánt beszélni, hogy mit tesznek a kialakult helyzetben a magyar szolgálatok. Emlékeztetett rá, hogy Magyarország nem kémkedik a szövetségesei ellen.
– Az elhárítás természetesen teszi a dolgát. Azt a szövetségeseinknek sem engedjük meg, hogy törvénytelen eszközökkel megszerezzék a titkainkat – szögezte le. De vajon létezik-e hatékony elhárítás jól működő hírszerzés nélkül? Erre a kérdésre Molnár csak annyit mondott, hogy ez jó kérdés, mint ahogy az is, hogy meddig tartható fenn a „szövetségeseink ellen nem kémkedünk” doktrína.
Molnár Zsolt szerint azonban eddig egyik szövetségesünk sem sértette meg az ország szuverenitását. Az amerikaiak sem – tette hozzá – azzal, hogy emlékeztették az ukrán válság kezdetén egyfajta hintapolitikába kezdő magyar kormányt a NATO-kötelezettségeire. És szerinte akkor sem, amikor a korrupció elleni hatékonyabb fellépésre buzdították.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes minapi bejelentéséről, hogy „a ciklus végére meglehet az egymillió új magyar állampolgár”, még úgy is, hogy egyes helyeken titkosszolgálati eszközökkel próbálják akadályozni az embereket a magyar állampolgárság kérelmezésében, Molnár leszögezte: szerinte Semjén tévedésben van. Ez nem egy régi kommunista munkaverseny, amelyben meghatározott időre adott számú új állampolgárt kell előállítani.
– Akit a törvény alapján megillet a magyar állampolgárság, annak azt meg kell kapnia – szögezte le, majd hozzátette: – Néhány hónapja már felvetődött, hogy egyes országokban bűnszervezetek és/vagy titkosszolgálatok manipulálni próbálják a kinti magyarokat. Akkor a Belügyminisztérium és a szolgálatok megnyugtató választ adtak a bizottság előtt minden kérdésre. Őszintén remélem, hogy ha ez újra probléma, akkor a bizottság következő ülésén a szolgálatok jelzik majd ezt nekünk.
