Pedig a moderátor, Mészáros Antónia, a hallgatóság, sőt, időnként a szemben álló felek is kísérletet tettek arra, hogy rávegyék a politikusokat, tegyék világossá valódi céljaikat. Nem jártak sikerrel. Senki nem tudta kihúzni Hollikból, hogy mit jelent a szolidaritás egy kereszténydemokrata párt számára. Például be kell-e fogadni azokat, akik háború elől menekülnek, vagy egyetlen migránst sem akar Magyarországon látni a Fidesz. A politikus megkerülte a választ, folyamatosan arról beszélt, igenis van elképzelése a Fidesznek a közös uniós megoldásra: el kell érni, hogy a migránsokat ne eresszék rá Európára.
|
Fotó: Veres Viktor / Népszabadság |
Mészáros rákérdezett a letelepedési kötvénnyel érkező bevándorlókra is, amire Hollik azt mondta, ez befektetés, nem népvándorlás.
Különben is – fejtette ki a fideszes politikus –, a kötvényvásárlással érkezők tiszteletben tartják a kultúránkat, az ő esetük is azt mutatja, hogy Magyarország befogadó ország.
Molnár Zsolt képtelen volt megvilágítani, hogy miért nem bojkott az otthonmaradásra való felszólítás – legfeljebb azért nem, mert Gyurcsány Ferenc dobta be először a kifejezést. Az sem derül ki, miért a nem a nemek mellett kampányol, ha egyszer ellenzi a kötelező kvótát. Sőt, ebben szinte ugyanazt mondta, mint Hollik, aki szerint hiába nincs kötelező kvóta, Brüsszel „lopakodó jogalkotással" vissza akarja hozni az ügyet. Molnár arról beszélt, hogy a technokraták időnként különféle képletekkel ijesztgetik a tagállamokat, de ő bízik benne, hogy az Európai Tanács majd leállítja őket.
 |
Fotó: Veres Viktor / Népszabadság |
Bodnár pedig arra nem tudott magyarázatot adni, hogy miért kampányol az igenek mellett – és ezzel hozzásegítheti egy érvényes népszavazáshoz Orbánt –, ha a referendumot csak a Fidesz machinációjának tartja.
A politikusok parttalan vitája közepette Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság társelnöke vetette fel az egyik legérdekesebb szempontot: hétfőn 669 menedékkérő volt a hazánkban a nagy migrációs hullám közepette. S ez csak azért lehetséges, mert van schengeni rendszer, tovább tudnak menni, van európai szolidaritás, kapunk segítséget a válság kezeléséhez.
Sokkal izgalmasabb volt a politikusok levonulása után tartott vita. A Republikon stratégiai igazgatója, Tóth Csaba és a Századvég kutatási igazgatója, Orbán Balázs azt elemezte, hogy lehetséges-e a menekültek integrációja. Tóth szerint ki kell mondani, Magyarországnak szüksége van szakképzett munkaerőre, ráadásul igazán megtehetné, hogy pár ezer embernek segít. Harmadrészt tudomásul kell venni, hogy a világon azok a leginnovatívabb régiói, ahol a kultúrák találkoznak.
Ezzel szemben Orbán Balázs azt mondta, a történelem bizonyítja, hogy az integráció legfeljebb egyéni szinten lehetséges, a kultúrák vegyülése nem. Az Európába most bevándorlók integrációja teljességgel lehetetlen, ugyanis nagy tömegben érkeznek, azaz közösségeket fogadunk be, amelyeknek sajátos szabályaik vannak. Ez szerinte hosszú távon az európai társadalom összeomlásához vezet.
Tóth szerint ennek ellentmond, hogy a legnagyobb háborúk a homogén nemzetállamok között folytak. Azt mondta, elgondolkodtató, hogy az Egyesült Államokban a 2001-es terrorcselekmény után nem magas a muszlim-ellenesség, és a nyugat-európai városok is olyan olvasztótégelyek, mint amilyen az USA.
