Exodus hét szűk esztendő után

Fatmir Seholi pristinai politikai elemző szerint ha a jelenlegi kivándorlási trend folytatódik, a koszovói migráció elérheti a 30 százalékot is. Azokat, akik végső elkeseredésükben buszra szállnak, se a koszovói, se a nemzetközi hatóságok figyelmeztetése nem tántorítja el attól a szándékuktól, hogy a jobb élet reményében elinduljanak Nyugatra. A többségük sajnos jóformán semmit nem tud arról, milyen komoly feltételekkel lehet csak menekültstátust szerezni az EU tagországaiban, és hogy nekik erre jóformán semmi esélyük nincs.

Hisztérikus hangulatról és a pristinai buszállomáson éjszaka gyülekező tömegekről számolt be lapunknak a pristinai magyar nagykövet. Balla Lóránt szerint a gazdasági helyzet és a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség jó ideje probléma, így a jelenlegi hullám másnak is köszönhető. – Az utolsó lökést talán a tavalyi belpolitikai patthelyzet, az alkotmányos kormányzati válság adhatta – mutatott rá Balla. – Tömeghisztéria alakult ki, az emberek az állásukat is otthagyják, hogy Németországban vagy Svédországban sokkal nagyobb fizetéshez jussanak – mondja a diplomata. Tapasztalatai szerint a többség számára nem Magyarország a végállomás, hanem a gazdagabb nyugati országok, egyebek között Svájc és a Benelux államok.

Magyarországot leginkább a tranzitszerepe rángatta a válságba. A koszovói hatóságok tájékoztatása szerint az emberek 80 százaléka ugyanis hazánkon keresztül állna tovább.

A hosszú út Balla tapasztalatai szerint általában a pristinai buszállomáson kezdődik, ahonnan éjszaka viszik őket a szerb fővárosba – a Belgrád és Pristina közötti megállapodás értelmében a koszovóiak útlevél nélkül léphetnek Szerbiába –, majd onnan többnyire taxival jutnak el a határ közelébe. – Ott gyökeret eresztett embercsempész csoportok segítségével mennek át a zöldhatáron – mondja a diplomata, aki úgy véli, a koszovói kormányzat csak az utóbbi napokban értette meg, hogy valóban lépni kell. A nagykövet információi szerint az elmúlt napokban már csak három-négy buszjárat indul Pristinából – Szabadka környékén még így is nagy tömegek halmozódtak fel, így napokba vagy hetekbe telik, míg talán a vihar elcsitul.

Próbálna lépéseket tenni az elképesztő mértékű migráció ellen a koszovói vezetés, de eszközei végesek. A pristinai képviselőház határozattal kívánja felvenni a harcot, ez a dokumentum nagyobb erőfeszítéseket ígér például a gazdasági fejlődés, a munkahelyteremtés, a pénzügyi politika módosítása, az adókönnyítések, a vállalkozástámogatások terén. Arban Abrashi, Koszovó munkaügyi és szociális minisztere a minap bejelentette: a koszovói kormány több uniós állammal és Svájccal is felvette a kapcsolatot, hogy közösen találjanak megoldásokat a kivándorlás visszaszorítására.

A külföldi segítség sem kecsegtet sok sikerrel. Lek Musa gazdasági szakértő szerint Koszovó nem képes annyi munkahelyet teremteni, amennyire szükség lenne, ő az idénymunkában látja a kitörési lehetőséget, Naim Gashi közgazdászprofesszor a Szabad Európa Rádiónak adott nyilatkozatában pedig arról beszélt: a mezőgazdaságban működő kis- és közepes vállalatok, valamint a feldolgozóipar kisebb beruházásokkal is tudna új munkahelyeket biztosítani, ezért a kormánynak elsősorban ezeknek a területeknek a fejlesztésére kellene áldoznia.