Pap Norbert: A Pécsi Tudományegyetem állami felsőoktatási intézmény, a bérünket és a munka feltételeit az állami büdzséből biztosítják. Ezen túl az extra költségeket uniós vagy hazai, illetve néha Európán kívüli pályázatokból finanszírozzuk.
- Végeztek-e olyan kutatásokat, amelyek valamilyen mértékben előre jelezték a mostani migrációs válságot?
Pap Norbert: A Balkánon, ha éppen nincs valami probléma, akkor is várható, hogy előbb-utóbb lesz. Figyeljük a feszültségeket, és igyekszünk elemezni, megérteni őket. Ami a mostani migrációs válságot illeti, nyilván nekünk is feltűnt, hogy immár négy éve esztendőről esztendőre emelkedik a Magyarországra érkező menedékkérők száma. Mindenki észlelte, akinek dolga volt vele, hogy egy nagy hullám közeledik.
- A szíriai, afganisztáni, koszovói krízisek már régóta tartanak – miért pont mostanra lett belőlük ilyen hatalmas népvándorlás? Lehetséges-e, hogy valamilyen külső erő, idegen hatalom „szervezte meg” a menekülthullámot?
Reményi Péter: A migrációs hullám kiváltásában nyilván felelősök terrorszervezetek, vagy éppen a szíriai polgárháború résztvevői, de hogy az afgán, a szíriai és a koszovói tömegek megindulása összehangolt és egy okú lenne, azt el kell utasítanunk. Láthatóan különbözőek az okok, például az általunk is vizsgált koszovói folyamatok döntően gazdasági hátterűek.
- Miért Nyugat-Európa felé indulnak a migránsok, miért Magyarországon keresztül jönnek, és hogyan választják ki a célországokat?
Reményi Péter: A motivációjuk viszonylag egyszerű. Befogadó, gazdag és biztonságos területekre szeretnének eljutni. Ilyen legközelebb Nyugat-Európában található, ahova az út – már évezredek óta – Kis-Ázsián, a Balkánon és Magyarországon keresztül vezet. A balkáni útvonal tradicionális, viszonylag jól kiépített, és a Közel-Kelet felől kevés igazi alternatívája van, bármely más irány nehezebb és drágább a természetföldrajzi viszonyok vagy a sok határátlépés miatt. Ugyanazt az útvonalat használják, mint a történelem folyamán a római légiók, vagy manapság a török kamionok.
- Honnan van pénzük az útra?
Végh Andor: Érdemes lenne vizsgálni, hogy milyen családi, egyéni gazdasági stratégiák állnak a migrációs döntések mögött. Mi ezzel nem foglalkoztunk, illetve egyedül a koszovói albán pékek esetében kezdtünk el vizsgálódni, mert kizárólag ennek van Magyarországot illetően tartós hatása. A többiek jellemzően továbbmennek, a pékek közül néhányan maradnak.
- Mi a szerepe a migrációban az embercsempészeknek, és mekkora a szociális hálózatok, a kapcsolatrendszer, a rokonok és ismerősök jelentősége?
Végh Andor: Az embercsempészek szerepe inkább csak a határátlépésnél vagy a komolyabb természeti akadályoknál (tenger, folyó) kiemelkedő, minden más a modern információs technikával jól kezelhető. Itt kerülnek előtérbe a kiterjedt személyes kapcsolatok, információs hálók is. Az embercsempészek között sok a korábbi tapasztalt migráns, főleg az albánok soraiban. Ők már korábban kitaposták ezeket az utakat, a tapasztalatuk vélhetően öröklődik is. A közösségi oldalaknak döntő fontosságuk van a logisztikában, és ezek az információk már embercsempészek nélkül is terjednek, közvetlenül hasznosulnak.
- Milyen fokon ismerik a migránsok a technikát, és hogyan menedzselik útközben a pénzügyeiket?
Pap Norbert: Az eddigi tapasztalatok szerint teljesen otthon vannak az IKT eszközök használatában. Az erre vonatkozó felmérésünk ugyan még a nagy hullám előtti, de úgy találtuk, hogy professzionálisan kezelnek minden ma használt technológiát és módszert. A készpénznek nyilvánvaló előnyei vannak egy ilyen utazás megszervezésében, de a Western Union hálózatot például szívesen használják. Az útvonal mentén pedig különböző internetes szolgáltatások burjánzanak, időnként a legképtelenebb helyeken.
|
A migránsok útja évezredek óta Kis-Ázsián, a Balkánon és Magyarországon keresztül vezet.
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
- Mennyit tudunk a céljaikról? Meddig akarnak Európában maradni, elképzelhető-e, hogy idővel tömegesen visszatérnének a hazájukba?
Reményi Péter: Erre nincs egzakt válaszunk. Egy részük marad, más részük szívesen hazatérne, attól függően, milyen életet találnak Németországban vagy más áhított nyugati országban. Sok múlik azon, hogy odahaza konszolidálódik-e a helyzet. A jelenlegi szíriai, afgán, vagy éppen koszovói viszonyok nem kínálnak reális alternatívát, bár ebből a szempontból Koszovó sem hasonlítható össze a másik két küldő országgal.
- Megállítja-e majd őket a szerb határra épített határkerítés?
Reményi Péter: Bizonyosan lesz fékező hatása, de az EU mint célterület nyilvánvalóan megmarad. Hogy merre terelődik a forgalom, az a hasonló rendészeti intézkedésektől is függ, ám a Balkán mint a legegyszerűbb, legrövidebb és sok praktikus okból a sikerrel leginkább kecsegtető útvonal szerepe tartós lesz. A régión belüli áthelyeződés jelenleg biztosnak tűnik, már most is vannak jelei, hogy nyugatabbra terelődik a fő irány.
Végh Andor: A horvátországi helyzet napról napra változik. A kerítésépítésnek van egy nyugati irányba terelő hatása, amelyet támogatni látszanak a szerb lépések is. Az új menekülttáborokat a horvát–szerb határ mellé telepítik a szerb hatóságok, Sidbe és Zomborba. A horvát hatóságok pedig már készülnek a menekülthullámra.
- Volt bármilyen információcsere az önök kutatócsoportja és a kormányzati szervek között a jelenlegi menekültválság előtt vagy közben?
Pap Norbert: Direkt és hivatalos megkeresésre eddig nem került sor. Ugyanakkor nem dolgozunk titokban, és sokan tevékenykednek az államigazgatásban, a diplomáciában vagy a biztonsági területen azok közül, akikkel folyamatosan megosztjuk az eredményeinket. Tehát ha valaki kíváncsi volt a kutatásainkra, elvileg tudhatott róla.
