A statisztika félrevezető is lehet. Nyilván nem 56 ezer gáz- és riasztófegyver van magánkézben Magyarországon, hanem ennél jóval több.
Ahhoz ugyanis nem kell engedély, hogy valaki otthon, a lakásában tartson gáz- vagy riasztófegyvert. Piaci források szerint a kétszázezret is elérheti a magánkézben lévő önvédelmi fegyverek száma.
Nemrég Toroczkai László ásotthalmi polgármester kéretlen reklámot csinált a Keserű Művek Fegyvergyár egyik objektumvédelemre tervezett gumilövedékes fegyverének. Facebook-bejegyzésében Toroczkai a határon épülő kerítést megrongálni szándékozók megfékezésére alkalmas eszközként mutatta be a fegyvert. Keserű Béla cégtulajdonos-ügyvezető nem örült a váratlan hirdetésnek, és nem elsősorban azért, mert az adott típusból nincs raktáron, a gyárban pedig a nyári szabadság idejére leállt a termelés.
– A fegyvert bemutató kisfilmünkben is hangsúlyoztuk, a nevében is feltüntettük, hogy ez egy objektumvédelemre való eszköz. Tilos vele az utcán vagy a határon lövöldözni. Ezt több törvény is tiltja – mondta lapunknak.
|
| Fotó: Veres Viktor / Népszabadság |
Bár a többségnek a gumilövedékes fegyver említése kapcsán vélhetőleg a 2006-os őszi zavargások vadászpuskás rendőrei jutnak az eszébe, valójában már több mint húsz éve léteznek ennek a fegyverfajtának kifejezetten önvédelemre kifejlesztett változatai. Más kérdés, hogy a mindenkori hatalom minden eszközzel igyekszik megakadályozni az elterjedésüket.
– Rendeltetésszerű használat esetén az emberi élet kioltására alkalmatlan ez az eszköz – mondja Keserű, majd szigorúan nem megírásra részletesen elmondja, milyen körülmények között végződhet a gumilövedékes fegyver használata mégis halálos eredménnyel. Két szituációt mutat be, de a fegyver használójának mindkét esetben olyan mozdulatokat kell tennie, amelyek messze túlmutatnak a jogos védelmen.
Keserű traumatikus fegyverként írja le a gumilövedékes pisztolyt. Egy riasztófegyver hatalmasat durran, amivel el lehet ijeszteni egy kutyát, talán egy kezdő betörőt is. A gázpisztolyokkal pedig az a baj, hogy a gázpatron – amelybe akár egy könnygázspray-palacknyi irritáló anyagot is sűríthettek – lakáson kívül, főként szélben, hatástalanná válhat,
lakáson belül pedig könnyen kiütheti a támadóval együtt a jogos védelmet gyakorló tulajdonost is.
Ezzel szemben a gumilövedékes fegyverből kirepülő 12 milliméteres gumigolyó erős fájdalmat képes okozni. (Különböző fegyverekhez különböző méretű gumilövedékek tartoznak, a leggyakrabban a 10 és a 18 milliméter közöttieket vásárolják.)
A fegyvert úgy tervezték, hogy éleslőszer kilövésére ne legyen alkalmas. A gyári lőszerek nem férnek el benne, ha pedig házilag barkácsolna valaki élestöltényeket, a fegyver könnyűszerkezete az elsütés pillanatában szétrobbanna a kezében.
Toroczkai nem csak azért tévedett, amikor a migránsok megállítására alkalmas eszközként írta le Keserű fegyverét, mert a törvény tiltja a közterületi használatát. Egy tíz milliméteres gumilövedék súlya tizede a rendőrség által is használt kilenc milliméteres éleslőszerek magjának. Ezért hamar lelassul, nem lehet vele 20-30 méternél messzebb lőni. A csöve nem huzagolt, így az éles fegyverekéhez képest jóval kisebb a távolság, amelyen viszonylag pontosan lehet célozni vele. A 12 milliméteres gumilövedékesről azt mondják, öt méteren belül biztonságosan el lehet találni vele egy embert. Ám ezen a távolságon belül is eltörheti a támadó ujját, ha a kezén éri a lövés, vagy a lengőbordáját, ha nyáron egy szál pólóban van,
a test bizonyos részein akár csecsemőfej méretű duzzanatot is okozhat, hányással, ájulással járó sokkot is, de halált nem.
– Ez a fegyver arra való, hogy bárki képes legyen ártalmatlanná tenni a támadóját, legalább annyi időre, amíg elfut, segítséget kér – mondja Keserű Béla. – Nem pontlövésre terveztük ezeket a pisztolyokat és puskákat. Legfőbb erényük, hogy nagy fájdalmat okoznak, és ezzel megállítják a támadót. Nem szólva arról, akit megtámadnak, abban a tudatban használhatja a fegyvert, hogy ellenfele életét szinte lehetetlen kioltani vele.
Van a kínálatban több olyan fegyver is, amely első ránézésre megszólalásig hasonlít egy régebbi Kalasnyikovra, és olyan is, amely pont úgy néz ki, mint a kommandósfilmekből ismert Remington puskák. Ezekbe akár 18 milliméteres gumilövedékek is tölthetők.Messzebbre is hordanak a pisztolyoknál, de ezekre is érvényes az a szabály: csak objektumvédelemre használhatók.
Keserű Béla évek óta próbálja elfogadtatni a traumatikus, azaz „nem halálos” önvédelmi fegyvereit. Mindhiába. Miközben az Orbán-kormány azt állítja, hogy az új alaptörvénnyel és a 2012-es Btk.-módosítással „szélesebb körben tette lehetővé az emberek számára, büntetőjogi következmények nélkül, a jogos önvédelmet”, érdemben nem nyúlt hozzá az e jog érvényesítését eddig is akadályozó részletszabályokhoz.
Még ma is az a 2004-es kormányrendelet van érvényben, amely – az ORFK tájékoztatása szerint – „a gumilövedékes fegyver fogalmát nem ismeri, így arra vonatkozóan a hatályos jogszabályok rendelkezéseket nem tartalmaznak”. Később viszont azt írják, hogy „gumilövedék kilövésére több gáz- és riasztófegyver is alkalmas lehet”, ezekre a már hivatkozott, a gumilövedékes fegyver fogalmát nem ismerő kormányrendeletet kell alkalmazni. E szerint viszont „a gáz- és riasztófegyverek gumilövedékkel való használata szabálysértő”.
A gumilövedék kilövésére való fegyvert még nem ismeri a rendelet, úgyhogy bárki megvásárolhatja, otthon önvédelemre használhatja is, végül is gyártója minden szükséges engedéllyel rendelkezik a gyártáshoz és a forgalmazáshoz.
Ugyanakkor érdekesség, hogy elvileg egy szalonnasütéses túrázásból is lehet szabálysértési ügy, ha valaki úgy gondolja, a nyolc centi pengehosszúságú késnél nagyobb kell nyársat vágni, húst darabolni. Még mindig hatályos ugyanis az a közbiztonságra különösen veszélyes eszközöket felsoroló rendelet, amely alapján senkinek nem lehet(ne) például gázspray a táskájában, noha gyakran még a rendőrök is ezt javasolják a munkából sötétedés után egyedül hazafelé tartó nőknek.
