A csütörtökön kezdődött kampányt a Magyarországi Európa Társaság, a Mérték Médiaelemző Műhely, a Milla Egyesület és a Délkelet-európai Médiaközpontok Hálózatának koalíciója indította el.

Kocsis Györgyi, a Magyarországi Európa Társaság egyik vezetője elmondta, az európai polgári kezdeményezés lehetősége a Lisszaboni Szerződés jelentős újítása, mely lehetővé teszi, hogy az európai állampolgárok közvetlenül fordulhassanak az európai intézményekhez európai szintű jogszabály módosítása vagy új európai jogszabály megalkotása érdekében.

Az Európai polgári kezdeményezés a sajtó sokszínűségéért az első ilyen akció, amelyben magyar szervezetek is részt vesznek. A kampányban részt vevő szervezeteknek közösen egymillió aláírást kell összegyűjteniük ahhoz, hogy a beadványt az Európai Bizottság megtárgyalja. Az országok között méretarányosan oszlik el, hogy mennyi aláírást kell összegyűjteniük. Magyarországról 2013 októberéig 16.500 támogatóra van szükség.

A négy szervezet közleménye szerint a magyarországi kampány középpontjában a sajtószabadságot súlyosan csorbító Médiatanács megszüntetése áll. Az Európai Unióban közös, minden tagállamot kötelező szabálynak kell előírnia, hogy a médiatestületekben egyetlen politikai vagy más társadalmi csoportnak sem lehet meghatározó
befolyása. A sajtószabadságért folytatott kampányban Magyarországon kívül Belgium, Bulgária, az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Olaszország, Portugália, Románia és Spanyolország vesz részt.

A sajtó sokszínűségét megvalósítani kívánó összeurópai kezdeményezés célja, hogy az Európai Bizottság egészítse ki a médiára vonatkozó irányelvet, vagy alkosson új irányelvet a sajtó sokszínűségének védelmében, a médiatestületek feletti meghatározó befolyás, valamint a média és a hirdetési szektor területén való túlzott tulajdonkoncentráció kizárására. Az aláírásgyűjtésen túl a részt vevő hazai szervezetek célja, hogy a polgárok minél szélesebb körét tájékoztassák a sajtószabadság megsértésének eseteiről, és hogy felhívják a figyelmet arra, hogy milyen következményekkel jár a sajtószabadság magyarországi korlátozása.

Molnár Péter, a Milla Egyesület képviselője szerint európai szinten is olyan médiaszabályozást kell létrehozni, amely nem teszi lehetővé, hogy bármelyik tagállamban erős politikai befolyás alatt álló médiatestület jöjjön létre. Azt mondta, Magyarországnak kiemelt szerepet kell vállalnia ebben a kampányban, hiszen az európai szinten is sokat bírált magyar médiaszabályozás volt az egyik utolsó csepp a pohárban, amelynek nyomán megindult ez a kezdeményezés.

Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője szerint Magyarországon jól megfigyelhető, hogy a politikai hatalomtól nem független Médiatanács hogyan részesíti előnyben az egyértelműen politikai színezetű vállalkozásokat. Példaként hozta fel a Lánchíd Rádió terjeszkedését, amely a Class FM-mel és a Heti Válasszal együtt az Infocenter tulajdona, amely korábban az Orbán-kormány miniszterének, Fellegi Tamásnak az érdekeltségébe tartozott. Polyák felhívta a figyelmet arra, hogy a Lánchíd Rádió az elmúlt időszakban több vidéki frekvenciát kapott, így már lefedi a Dunántúl egy részét.

Polyák elmondta azt is, a napokban megérkezett a válasz az Európa Tanácstól (ET) a civil szervezetek által írt levélre médiaügyben. Ez igencsak árnyalja az eddigi képet, mert az ET főtitkára azt írja, hogy "a magyar miniszterelnökkel folytatott legutóbbi megbeszélésem eredményeként meghatároztunk néhány további, konkrét lépést annak érdekében, hogy a magyar szabályozás összhangba kerüljön az Európa Tanács vélemény- és információszabadsággal kapcsolatos sztenderdjeivel." Mint ismeretes, az ET-vel történt egyeztetés eredményeként a kormány kezdeményezte a médiatörvény módosítását, hogy a médiahatóság elnökét ne a miniszterelnök, hanem a köztársasági elnök nevezze ki, miután a kormányfő konzultált szakmai szervezetekkel is. A törvény hatálya azonban nem érinti a 2010-ben 9 évre megválasztott Szalai Annamária mandátumát. Az új szabály várhatóan csak 2019-ben lép hatályba.