Ha fényképet nem is készítettek róla, akkor is egy roppant közvetlen, kedves, a világra nyitott, humoros „államasszony" portréját vihették haza magukkal. Akiről megtudták, hogy egy olyan békés forradalmi időszak, mint 1989, a berlini fal leomlása nélkül sosem lett volna belőle politikus. S ha eddig nem tudták volna, akkor most élőben hallhatták, hogy a világképe, demokrácia-felfogása milyen gyökeresen különbözik a Magyarországon uralkodó nézetektől.

Számára a szabadság az egyik legfőbb érték Ancsin Gábor / Andrássy Egyetem/Képszerkesztőség

Hetvenhárommillió – a népszerű keresőoldal ennyi találatot ad ki az Európa vezető gazdaságát lassan tíz éve kormányzó kereszténydemokrata politikusról. Erről már Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora beszélt, mielőtt átnyújtotta volna a díszdoktori címet a hatalom fizikusának is nevezett, eredetileg Lipcsében fizikusként végzett Merkelnek. Majd a kancellárral ugyanabban az évben született fizikaprofesszor egy generáció nevében mondott köszönetet a berlini vendégnek mindazért, amit a szabadságért tett.

Igen, a szabadságért, ami Merkel számára az egyik legfőbb érték. Meg a demokrácia, a nyitottság, a sokszínűség, a tolerancia. Mindaz, ami gazdaggá tesz – idézte Konrád Györgyöt, aki előtt a szabadság kapcsán Petőfi Sándort idézte: Rabok tovább nem leszünk. Merkel világában Európa erre a sokszínűségre épül, s ezt szerinte két dolog veszélyezteti: az iszlamista terror és az antiszemitizmus. Majd arról beszélt, hogy a nagy többségnek védeni kell a kisebbséget, mértékkel kell bánnia vele, ahogy konszenzuskereső bánásmód ajánlatos az alkotmánnyal is. S persze ne feledkezzünk el a sokszínű sajtóról sem. Meg arról sem, hogy a civil szervezetek nem idegen hatalmak ellenséges ügynökei – szóltak a félreérthetetlen üzenetek. A hátsó sorban ott ültek tíz magyar civil szervezet, köztük a tavaly rendőri akciónak alávetett Ökotárs vezetői képviselői, őket a budapesti német nagykövetség kérésére hívták meg az Andrássyra.

Az egyetemisták kérdéseire válaszolva Merkel egy másik jól irányzott megjegyzést is elhelyezett Orbán Viktornak, akit udvarias, de hűvös stílusban kompromisszumokra kész kollégának nevezett. Előkerült ismét az is, hogy számára a demokrácia természeténél fogva liberális. Megismételte, amit a Parlamentben mondott: pártja, a CDU három alappillérre épül, a keresztény-szociálisra, a liberálisra és a konzervatívra.

A kancellár szerint a személyek szabad mozgását biztosító Európai Unió lényegében egy hatalmas bevándorlási, pontosabban ide-odavándorlási projekt, Németországnak pedig szüksége van munkaerőre, a demográfiai változások miatt tíz éven belül hatmillióval kevesebb munkavállaló lesz a piacon. Minél gazdagabb egy ország, minél jobban megy a gazdasága, annál vonzóbb lesz a bevándorlók számára – hangoztatta Merkel, értésre adva: ha a magyar gazdaság is dübörög, számolnia kell azzal, hogy célország lesz. A menedékkérők kapcsán leszögezte: mindenkit nem tudnak befogadni, de törekedni kell arra, hogy a segítsék a politikailag üldözötteket.

Miközben arról is faggatták Merkelt, hogy milyen könyvet olvasott utoljára (német történelmi tárgyú művet), illetve hogyan oldja a stresszt (a tanulást gazdagodásnak érdemes tekinteni), az is kiderült, hogy mi aggasztja a legjobban. Például Oroszország, amely páros lábbal rúgott bele az európai biztonsági rendszerbe, s régi gondolkodással befolyási övezetnek tekinti a szomszédos Ukrajnát, s sérti annak területi integritását. Míg Moszkva fellépése elfogadhatatlan, a válságot nem lehet katonai eszközökkel megoldani. Beszélni, tárgyalni, kapcsolatokat ápolni – hangzott az üzenet.

És azért megpróbál eljutni Szegedre is Ancsin Gábor / Andrássy Egyetem/Képszerkesztőség

A másik komoly próbatétel az európai modell fenntartása. Míg a kontinens a világ népességének hét százalékát és gazdasági teljesítményének negyedét adja, jóléti célokra itt költik el a globális kiadások negyven százalékát. Ha nem vagyunk észnél, lemaradunk, Ázsia rohamléptekkel fejlődik és húz el mellettünk – intett a kancellár, aki konkrét időpontot nem mondott, de ígéretet tett arra, hogy valamikor megpróbál eljutni Szegedre. A Szent-Györgyi Alberthez, József Attilához, Bibó Istvánhoz, valamint a holokauszt során elpusztított zsidó tudósokhoz, kutatókhoz kapcsolódó egyetemre, hogy eleget tegyen díszdoktori kötelezettségének. Beszéljen életről, tudományról, tanulásról. És a sokszínű, nyitott Európáról.