A szakszervezeti vezető nem vitatja, hogy az érintett városok számára ez kedvező, hiszen új munkahelyeket jelent, és keresletélénkítő hatása is lehet. Hangsúlyozta ugyanakkor: az sem közömbös, hogy a kihelyezett tárcák működéséhez szükséges szürkeállomány hogyan kerül oda. Árva jelezte, hogy náluk igen alacsony a mobilitás, s bár már az Aranybulla biztosította a jobbágyoknak a szabad költözés jogát, azóta sem megy szívesen senki máshová. Könnyen lehet – véli –, hogy most is hasonló lesz a helyzet, mert aki a fővárosban él, nem szívesen válna meg a lakásától.
Az érdekvédő emlékeztetett rá, hogy Kósa Lajos debreceni polgármester szerint az agrárcampuson elegendő szakembert képeznek, és az sem jelent gondot, ha sokan nem lesznek hajlandók ott dolgozni, de a helyzet szerinte nem ilyen egyszerű. Most ezernél jóval több család egzisztenciájáról van szó – hangsúlyozta –, és az érintett emberek helyzetét tisztességesen rendezni kell. Ahhoz, hogy vállalják a tárcák vidékre telepítésével járó nehézségeket, jelentős támogatást kell kapniuk – mondta Árva.
A szakszervezeti vezető azonban úgy látja, az érintettek akkor sem lehetnek biztosak semmiben, ha segítséget nyújtanak nekik a lakhatási feltételek megteremtéséhez, mert az eddigi gyakorlat arra figyelmeztet, hogy bárkit bármikor elbocsáthatnak. Ráadásul a nagyobb összegű végkielégítésekből 75 százalékos sarcot von el az állam, ha tehát valakit az államigazgatásban végzett több évtizedes munka után menesztenek, járandóságainak jelentős részét elveszti, s vidéken nehezebben is tud ismét elhelyezkedni – tette hozzá. Árva szerint nem kevésbé fontos kérdés, hogy például Debrecenben a házastársnak tudnak-e majd megfelelő állást találni.
A helyzet jogilag is rendezetlen, mert a hatályos szabályozás szerint a közszolgákat áthelyezhetik ugyan, de a lakóhelyüktől távol csak ideiglenesen kötelezhetők munkavégzésre. Így az MKKSZ elnöke szerint tisztázatlan, hogy mi a helyzet akkor, ha egy egész szervezetet telepítenek át más városba. Ebben az esetben a munkavállalót a saját beleegyezése nélkül aligha lehet véglegesen vidékre vezényelni, de vajon felmondási ok-e, ha valaki személyes okokból nem tudja vállalni a költözést? – tette fel a kérdést Árva János.
De szerinte az is előfordulhat, hogy az állásukat féltő emberek a legsúlyosabb kompromisszumokat is vállalják, tehát akár egyedül, párjukat és gyerekeiket hátrahagyva mennek a munkahelyük után, csakhogy akkor két háztartást kell fenntartani, a tartós különélés pedig családok felbomlásához vezethet. A szakszervezet úgy tudja, hogy a kormány hatásvizsgálatot készít, de különösebb vizsgálódás nélkül is nyilvánvalónak tartják, hogy országos főhatóságok áttelepítése önmagában több tízmilliárd forintos kiadást jelent, s ehhez jönnek a munkavállalók költözésével kapcsolatos kiadások.
Az elnök szerint ezt a pénzt ma hasznosabb célokra is fordíthatnák, például valódi munkahelyek létrejöttét segíthetnék belőle, illetve emelhetnék az évek óta változatlan közszolgálati illetményalapot. Mindazonáltal várják, hogy részletes tájékoztatást kapjanak egyebek mellett arról, hogy ténylegesen hány tárcát érint majd az intézkedés, s mit akarnak kezdeni az emberekkel, és az MKKSZ csak azt követően alakítja ki az álláspontját.
