Csehországban éveken át indulatos vita zajlott az RU–486 engedélyezéséről. Az Életért Mozgalom (Hnutí pro zivot) 70 ezer tiltakozó aláírást gyűjtött össze, amely a hatóságokat arra késztette, hogy szigorú feltételekhez kösse az abortusztabletta megvásárlását és használatát. Jaroslav Imrych, az olmützi kórház nőgyógyázati osztályának főorvosa szerint fölöslegesek az indulatok, hiszen Csehországban bizonyos feltételekkel törvényes a magzatelhajtás, akkor pedig az újabb módszer ellen értelmetlen tiltakozni.
– Ráadásul az abortusztabletta lényegesen csökkenti a szövődmények és az esetleges meddőség kockázatát, amelyet a sebészeti eljárás során teljesen sosem lehet kizárni – nyilatkozta lapunknak a főorvos. Arra a kérdésünkre, vajon tud-e arról, hogy az RU–486 állítólag az eltelt csaknem másfél évtizedben néhány nő halálát okozta, akik elvéreztek, a főorvos azt válaszolta, hogy ezekre a tragédiákra akkor került sor, amikor az abortusztablettát interneten rendelték meg, és orvosi felügyelet nélkül vették be.
– A mostani legalizálással kizárjuk az ilyesmit, mert az RU–486 gyógyszertárakban nem lesz szabadon hozzáférhető, a megrendelők csak a kórházak és a fekvőbeteg-ellátással rendelkező más egészségügyi intézmények lehetnek, az orvosi ellenőrzés pedig kötelező – tette hozzá Jaroslav Imrych.
Érdeklődésünkre Stepánka Cechová, a prágai egészségügyi tárca szóvivője azt közölte, hogy a hatályos törvények szerint csak a cseh állampolgárságú nőkön végezhetnek magzatelhajtást, illetve azokon, akiknek állandó csehországi lakhelyük van. Ugyanez a megszorítás érvényes az abortusztablettákra is.
– Az elmúlt napokban sokan érdeklődtek Lengyelországból, néhányan Magyarországról is, mindannyiuknak ezt a választ adtam – tette hozzá.
A KDNP közbelépett
Fellélegezhetnek a bécsi abortuszklinikák – a minapi cseh döntés nem teremt számukra konkurenciát a magyar nők kiszolgálásában.
A magyar egészségügyi kormányzat minden józan szakmai érv ellenére eredményesen szabotálja a Medabon engedélyezését. A demonstratív politikai fellépéssel még azt is elérték, hogy az a magánintézmény is visszalépett az alkalmazástól, amely korábban legális magánimport keretében hozta be a gyógyszert az országba, és két évig sikeresen alkalmazta terhességmegszakításra.
|
A tiltakozók elérték, hogy ne kerüljön forgalomba Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Az engedélyezési folyamatot a tablettás abortusz előtt is végig kellett csinálniuk az érintett nőknek. Ám amióta a fővárosi magánklinika megszüntette a szolgáltatását, a Patent Egyesület adatai szerint hetente 8-10 magyar nő megy Bécsbe gyógyszeres terhességmegszakításra. Az ugyanis Ausztriában jogszerű. Nincs várakozási idő és kötelező védőnői vizit. A terhes állampolgárságának az osztrák jog szempontjából nincs jelentősége, a külföldieknek ugyanolyan lehetőségeik vannak, mint a helyieknek. A terhességmegszakítást Ausztriában nem kötelező semmilyen hatóságnak bejelenteni, így a páciensek adatai titkosak maradnak.
Az abortusztabletta kis híján Magyarországon is elérhetővé vált. A magyar gyógyszerészeti hatóság 2012 májusában regisztrálta az egyik abortusztablettát, a már említett Medabont. A nyilvántartásba vételt a gyártó cég, a Sun Pharmaceutical – az egységesített európai rendszernek köszönhetően – egyszerre több országban kezdeményezte, s a magyar gyógyszerészeti hatóságtól is megkapta a regisztrációt. Következő lépésként az úgynevezett „első gyártási tételt” kellett volna átadniuk az Országos Gyógyszerészeti Intézetnek egy utolsó ellenőrzésre, hogy a készítmény csomagolása, a beteg és az orvos tájékoztató szövege megfelel-e a hazai előírásoknak. A „próbacsomag” azonban azóta sem érkezett meg.
Ennek okairól a Népszabadság hiába kérdezte Tom Bootot, a Sun Pharmaceutical Industries Europe BV üzletfejlesztési igazgatóját, nem kívánt nyilatkozni. De a döntés hátterében információink szerint nem feltétlenül szakmai megfontolások állnak. Emlékezetes: arra, hogy a gyógyszer – két évvel ezelőtt – eljutott az engedélyezésig, a kisebbik kormánypárt azonnal abortuszellenes kampánnyal reagált. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár 2012 májusában a Hír TV műsorában jelentette be: a készítmény hazai regisztrációja nemzetközi kötelezettség volt, de az abortusztabletta alkalmazásával kapcsolatban olyan mértékű szakmai vita alakult ki, amely egykönnyen nem rendezhető. Ezért az egészségügyi szakállamtitkárság úgy döntött, hogy a készítmény beszerzése, az egészségbiztosító általi támogatása, forgalmazása szóba sem jöhet.
A politikai szándék szakmai megalapozására külön apparátust foglalkoztattak, amelynek az volt a feladata, hogy találjon jogszabályt a tabletta egyértelmű tiltására.
Eközben hiába kérte a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Patent Egyesület, hogy a tabletta hétköznapi használatát akadályozó szakmai vita részleteit, a tiltást megalapozó úgymond „tudományos bizonyítékok” forrását az államtitkárság hozza nyilvánosságra. Ez máig nem történt meg. A sajtó ezzel kapcsolatos kérdéseire is semmitmondó közleményekkel, de leginkább hallgatással reagált a szakminisztérium. A jogvédők bírósághoz fordultak, és közérdekű adatigényléssel próbálták kideríteni, milyen rejtett kockázatokat fedezett fel az államtitkárság, ami sem a WHO-nak, sem a szakértő orvosoknak, sem pedig az engedélyező szerveknek nem tűnt fel. A GYEMSZI, a kórházakat fenntartó és a gyógyszerügyi hatóságot is képviselő megahivatal üzleti titokra való hivatkozással megtagadta a szakmai aggodalmakat megalapozó adatok kiadását. Ezt a TASZ nem fogadta el, és bírósághoz fordult. A pert – határidő-túllépésre való hivatkozással – elveszítették, mivel a gyakorlattól eltérően számították az eljárásra irányadó határidőt.
A jogvédő szervezet ismét a GYEMSZI-hez fordult, hogy a hatósági döntést, illetve a hatástanulmányokat és a „tisztázatlan kockázatokat” megismerhessék. Az újabb kérelemre a hatóságok kiadták a közigazgatási eljárást lezáró döntést, valamint a nyilvános értékelésről szóló jelentést is. Ezek mind azt igazolták, hogy a megfelelő eljárásokat, kockázatelemzést lefolytatták, és megállapították, a tabletta hatásos és biztonságos.
Kíméletesebb eljárás
A gyógyszer használatával kapcsolatban van kedvező hazai tapasztalat, sőt, a kémiai úton történő terhességmegszakítást a Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium is támogatta. Erre megvolt minden okuk, hiszen a kilencvenes évek elején a WHO kérésére több országban összehasonlították az abortusztablettát a megszakítás hagyományos módszereivel, és ebben a programban részt vett a Szegedi Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika is. Az eredményeket az egészségügyi világszervezet publikálta.
E szerint a méhkaparással és a gyógyszerrel megszakított abortuszok esetében is csaknem azonos arányban fordult elő szövődmény, kivéve a lázat, amely gyakrabban fordult elő a kürettel elvégzett beavatkozásoknál. A gyógyszeres abortusz spontán vetéléshez hasonló állapotot idéz elő. S bár gyorsabban regenerálódik a méh, mint a művi abortusz után, az eljárás hosszadalmasabb, fájdalommal járhat. A gyógyszernek lehetnek mellékhatásai.
Gyakori érv a tabletta ellen, hogy az esetek 2-7 százalékában nem üríti ki teljesen a méhet, ilyenkor művi beavatkozással fejezik be az abortuszt. A vizsgálat adatai szerint a tabletta mellett szólt, hogy jóval kíméletesebb eljárásnak bizonyult, mint a hagyományos küret. A KSH anyai halálozásokat gyűjtő adatsorából pedig az is kiderül, hogy két-három évente Magyarországon belehal egy-két nő a hagyományos (küretkanállal végzett) abortuszba.