Érdemi lépéseket várnak a kormánytól a jogvédők a gyűlölet-bűncselekmények ellen
Az Amnesty International, az Európai Roma Jogok Központja, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda és a Társaság a Szabadságjogokért az MTI-hez is eljuttatott közös közleményében hangsúlyozta: a kormány korábbi ígéretei ellenére sem tette meg a szükséges lépéseket a hatóságok munkájának javítása érdekében.
A szervezetek úgy látják: a hivatalos statisztikai adatoknál jóval több gyűlölet-bűncselekmény történik, a rendőrség azonban gyakran nem ismeri fel a rasszista motivációt, illetve nem megfelelően minősíti az ilyen eseteket.
A jogvédő szervezetek azt várják a kormánytól, hogy hatékony szervezeti megoldást alakítson ki a rendőrségen és ügyészségen, nemzetközi normáknak megfelelő bűnügyi protokollt alkalmazzon, speciális képzést vezessen be a jogalkalmazóknak, javítsa a sértetteknek nyújtott áldozatvédelmet, hatékony adatgyűjtési és monitoringrendszert építsen ki.
Felhívták a kormány figyelmét arra: ha tényleg fontosnak tartja a gyűlölet-bűncselekmények elleni fellépést, akkor ne részesítsen állami kitüntetésben olyan embereket, akik a nagy nyilvánosság előtt rendszeresen rasszista kijelentéseket tesznek.
Csütörtökön tartják világszerte a rasszizmus elleni világnapot, a faji megkülönböztetés elleni küzdelem nemzetközi napját. Az ENSZ Közgyűlésének 21. ülésszakán, 1966-ban nyilvánították március 21-ét a faji megkülönböztetés elleni küzdelem világnapjává. Annak a véres rendőrsortűznek az emlékére tartják évről évre, amely 1960. március 21-én dördült el a dél-afrikai Sharpeville-ben. A sortűznek 70 békés tüntető esett áldozatul.