Nem hozta különösebben izgalomba az egészségügyi kormányzat sem az orvosokat, sem a betegeket azzal a lehetőséggel, hogy január elejétől bármely orvos kutathatja kliense teljes egészségügyi előéletét az egészségpénztár adatbázisában. A közelmúltig mindössze nyolc szakorvos tett fel ilyen kérdést valamely pácienséről. Az egészségügyi élettörténetük kutathatóságát kétszázhatvanan tiltották le az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál (OEP). A lapunk által megkérdezett orvosok és a potenciális páciensek szinte mindegyike azt állította: nem is igen tudnak a lehetőségről.

Kifejezetten pozitívnak ítéli Ferenci Balázs, a fővárosi Árpád Kórház intenzív terápiás orvosa, hogy az emberek nem siettek adataik kutatását megtiltani az orvosoknak. Szerinte az ellátás minősége, akár a beteg élete múlhat azon, hogy a kezelés megkezdésekor az orvos az ellátásához szükséges összes információ birtokában van-e. Ám mint mondta, ő a betegágy mellett még nem élt ezzel a lehetőséggel, egyszerűen azért, mert a lekérdezés technikáját nem ismeri.

Az ózdi kórház orvosa, Bélteczki János sem találkozott még az OEP új rendszerével, ennek ellenére kórházában nem ismeretlen a betegkórtörténet kutatása. Itt minden betegről látható a kórház informatikai rendszerében, mikor, mi történt vele, milyen leletei vannak, szed-e orvosságot, és ha igen, mit. A környék egészségügyi ellátói ugyanis össze vannak kötve, és az intézménybe kerülő betegek 98 százalékáról már rögzítették az ellátáshoz szükséges legfontosabb adatokat.    

Januártól egy tavalyi törvénymódosítással lehetővé vált, hogy bármely orvos bárkiről lekérdezhesse a taj száma alapján egészségi állapotával, gyógykezelésével kapcsolatos összes adatát. Az orvosoknak mindehhez csak a nevüket kell regisztrálniuk az egészségbiztosító honlapján. Aztán a taj szám bepötyögése és egy gombnyomás föllebbentheti bármely kezeltjük orvosi és terápiás adatait. Mindettől csak az a beteg menekülhet meg, aki az egészségbiztosító honlapjáról letölthető formanyomtatványon, írásban megtiltja, hogy adataiban szabadon kutakodjanak. Aki pedig él a lehetőséggel és tilt, nincs túl sok eszköze, hogy ellenőrizhesse, nyilatkozatát komolyan vették.

Erre az egyetlen lehetőséget pillanatnyilag az ügyfélkapu kínálja. Akiknek van regisztrációja a kormányzati portálon, saját taj számával kapcsolatban megkérdezheti: volt-e valaki kíváncsi az adataira. A válaszból azonban nem derül ki, hogy ki kutakodott, csupán az, hogy melyik intézményből és mikor néztek bele a kórtörténetébe.  

Alexin Zoltán adatvédelmi szakértő már a rendszer tervezésénél is aggályosnak ítélte a betegek orvosi adatainak „szabad” kutatását. Mint azt lapunknak korábban elmondta: az új szabályozás hátránya például, hogy az üzemorvosok olyan adatok birtokába juthatnak, amely egyáltalán nem tartozik a munkáltatóra. De káruk lehet az új rendszerből az orvosi hibák alanyainak, hiszen a kártérítési perekben hátrányos helyzetet okozhat, ha az igazságügyi szakértő, aki szintén orvos, nemcsak a per tárgyát képező ellátás dokumentumait, hanem az azt megelőző kórtörténetet is vizsgálhatja.

Más országokban is van hasonló rendszer, de a betegek ott nagyobb kontrollt gyakorolhatnak az adataik fölhasználása fölött. Az egészségügyi adatokhoz való hozzáférés az osztrák rendszerben egy kétkulcsos technológiára épül, amely során az egyik kulcs a beteg egészségügyi kártyája és annak PIN kódja, a másik az egészségügyi szolgáltató kártyája. A kezelésben érintett egészségügyi szolgáltatók – orvosok, fogorvosok, klinikák, ápolási intézmények, gyógyszertárak – adott kezelés kapcsán korlátozott időre szóló hozzáférési jogosultságot kaphatnak a kezeléssel kapcsolatos releváns információkhoz, ami maximálisan 28 napig terjedhet – számolt be a közelmúltban az eski.hu szakmai portál. Cikkük szerint az osztrák betegek dönthetnek arról is, hogy az egészségügyi szolgáltatók milyen feltételekkel férhetnek hozzá egészségügyi adataihoz. A rendszer az adatokhoz való hozzáférést naplózza, azaz minden egyes beteg számára nyomon követhető a szolgáltatók valamennyi adatlehívása.