ENSZ-rapportőr a médiatörvényről: A kétharmad sem lehet kifogás!
Frank La Rue nem azért van itt, hogy vizsgálódjon, vagy bármiféle eljárásban részt vegyen, hanem azért, mert meghívtuk - igyekezett elejét venni az ENSZ-raportőr budapesti látogatásának céljával kapcsolatos találgatásoknak Kovács Zoltán infokommunikációs államtitkár. Kovács Zoltán és Frank La Rue közös sajtótájékoztatójukon ismertették tárgyalásuk eredményét.
Hiába minden
Mint kiderült, a magyar kormány továbbra sem lát okot a médiatörvény módosítására, annak ellenére sem, hogy már szinte naponta születnek a médiatörvényünket elítélő állásfoglalások nemzetközi szervezetek részéről. Az elmúlt hónapokban emiatt többször is hazánkba látogatott Dunja Mijatovic, az EBESZ médiabiztosa, itt járt a Nemzetközi Sajtóintézet és a Dél- és Kelet-Európai Média Szervezet küldöttsége; a médiatörvényt erőteljesen kritizálta rajtuk kívül többek között az Európai Bizottság és az Európai Parlament. Most pedig az ENSZ raportőre is ugyanezt tette. Mint kiderült, szintén hasztalanul: az egyre erélyesebb nemzetközi bírálatok egyáltalán nem győzték meg a magyar kormányt - ahogy a budapesti sajtószabadság-tüntetések és az újságíró szakma felháborodása sem.
Kivétel, vagy szabály?
Pedig Frank La Rue, a világszervezet emberi jogi főbiztosságának (HCHR) a véleménynyilvánítás szabadságának elősegítéséért és védelméért felelős különleges jelentéstevője diplomatikusan, de erélyesen figyelmeztette Magyarországot a szólásszabadság korlátozásának veszélyeire, többször leszögezve, hogy a korlátozásnak kivételnek kell lennie a médiaszabályozásban, nem pedig főszabálynak. A televíziós, rádiós műsorszolgáltatásokat persze lehet szabályozni, hiszen állami tulajdonú frekvenciákat használnak, "de a tartalmat nem". Az olyan problémákra pedig, mint amit a tárgyalásokon a magyar fél felvetett - gyerekpornó, gyűlöletbeszéd -, szintén lehet szankciókkal válaszolni, de azt sem parttalanul, hanem a nemzetközi normáknak megfelelően, és csak a szükségesség és arányosság elvei mentén.
Az ENSZ-raportőr a nyitottságot, a szabályozás hiányát tartja demokratikus megoldásnak, nem pedig a túlzottan korlátozó szabályozást. A média-bírságokkal kapcsolatban La Rue szerint a tárgyalásokon tisztázták, hogy csak súlyos és csak meghatározott törvénysértések esetén szabnak majd ki büntetéseket. Ezzel együtt, az ENSZ a dekriminalizálásban hisz, és úgy vélik, hogy ha kell is szankció - például a rágalmazások esetében -, azt a polgári jognak, nem pedig a büntetőjognak kell szabályoznia (magyarán, ha valakit sérelem ér, pereljen, de ne az állam üldözze hivatalból a becsületsértőket). A büntetések ugyanis sohasem szolgálják a vélemény-szabadságot, hangsúlyozta, éppen ellenkezőleg.
Cháveznek is ezt mondta
A legitim jogkorlátozást gyakran használják kifogásként az egyes államok a vélemény-szabadság elnyomására, főleg a terrorizmus elleni küzdelemre, a nemzet biztonságára hivatkozva - jegyezte meg Frank La Rue. Még egyértelműbb célzást tett a magyar médiatörvényre, amikor a kiegyensúlyozott, tényszerű tájékoztatás - szintén több állam jogában megjelenő - követelményéről beszélt: ez elkerülhetetlenül a cenzúra egy formájává válik, hangsúlyozta, függetlenül attól, hogy ez volt-e a jogalkotói szándék.
A sajtó elszámoltatható, de elsősorban az emberek, nem pedig a kormány előtt, "különben ez egy nagyon veszélyes játékká válhat" - figyelmeztetett a világszervezet képviselője. (La Rue ezt előző nap az OSA-ban tartott előadásán is elmondta; ott úgy fogalmazott, erre intette Hugo Chávez venezuelai elnököt is, amikor Chávez a média rendszabályozásának szükségességéről beszélt tárgyalásukon).
Nincs kifogás
Felmerült a budapesti tárgyalásokon a médiahatóság függetlenségének kérdése is. Ezzel kapcsolatban La Rue különösen fontosnak mondta a médiatestületek függetlenségét, sokszínűségét, nevezetesen azt, hogy valamennyi párt, illetve a médiát képviselő szervezetek is helyet kaphassanak ezekben a testületekben, különben mindegyik a kormányzó pártok véleményét fogják képviselni - főleg akkor, ha a kormányzóknak kétharmados többségük van. Fantasztikus dolog a kétharmados többség, ehhez külön gratulált is La Rue - "de ez sem lehet kifogás".
Ennyit tud
Frank La Rue elismerte, hogy nem ismeri a magyar politikai viszonyokat, azt sem tudja, hány párt van a parlamentben (ezt a mondatát Kovács Zoltán - aki a korábbi nemzetközi kritikákat is rendre a bírálók ismerethiányára hivatkozva hessegette el - megmosolyogta), de számára nem is ez a lényeg, hanem a tagállamok által is vállalt alapelvek betartása.
Tizennyolc év??
Arra reagálva, hogy a médiatanács tagjai nemhogy kizárólag kormánypárti delegáltakból állnak, de a 9 éves megbízatásuk még 9 évvel meg is hosszabbítható, La Rue azt mondta: ezt is aggályosnak tartják, hiszen "a tizennyolc év - az egy generációváltás!", szerinte "nagyon furcsa lenne", ha ugyanazok ülnének a testületben csaknem két évtizeden át. Hangsúlyozta, hogy a médiahatóságok - az országok többségében működik ilyen - megújíthatók legyenek, például akár évenkénti tag-frissítéssel, és azt is, hogy különböző társadalmi szervezetek és pártok egyaránt delegálhassanak tagokat.
Ne menjünk bele...
A kemény bírálatokra válaszul, Kovács Zoltán államtitkár nem bocsátkozott részletekbe, többször hangsúlyozta, hogy az elmúlt hónapokban már elmondták az érveiket, így tételesen nem reagált érdemben az ENSZ-raportőr konkrét kifogásaira a sajtótájékoztatón. Megköszönte az ENSZ-raportőr "elszántságát", "távolba tekintését", egyszersmind biztosította, hogy az alapelvekben nincs vitájuk, Magyarország, mint az EBESZ, az ENSZ tagja, mindenben egyet ért azzal kapcsolatban ami a szólás szabadságával kapcsolatban elhangzott, és tudomásul vesszük, hogy a nagy nemzetközi szervezetek számára ezek az értékek az irányadók, "parancsolatként jelennek meg számukra, hogy ezeket az értékeket kell képviselni és minden esetben idealista formában megfogalmazni".
Speciális eset
Ugyanakkor az államtitkár megfogalmazása szerint "figyelemmel kell lenni a helyi sajátosságokra, amelyek között ezen elveket érvényesíteni kell". Ez nem jelenti azt, hogy az alapvető értékeket relativizálni akarnák, de ahogy bármely más EU-tagállam, hazánk is "speciális eset". Hivatkozott arra, hogy az Európai Bizottság (amely nyomására a médiatörvényt módosítani kényszerültek) is tudomásul vette, hogy a média szabályozásának csak kereteit szabják meg, egyébként tagállami hatáskörben szabályozható.
- Magyarország minden szempontból törekszik megfelelni a nemzetközi elvárásoknak, de nem tudjuk figyelmen kívül hagyni azon körülményeket, melyek között a médiaszabályozásnak is működnie kell. Az általános elveknél "sajnos elkövettethetnek azok a hibák, félreértések, melyek okod adtak további félreértésekre", tette hozzá az államtitkár, aki beszámolója szerint felhívta az ENSZ-jelentéstevő figyelmét is arra, hogy szakmai érvekre, specifikus helyismeretre van szükség ahhoz, hogy meg lehessen érteni a magyar médiatörvényt".
Médiatanács, mint lehetőség
A konkrét kifogások közül egyetlenre reagált érdemben: a médiatanács esetében "a veszélyekkel szemben mi lehetőségeket látunk", a tanács gyakorlati működését kell majd vizsgálni, de a kormány nyitott a kritikákra, a párbeszéd folytatásra. "A mi meglátásunk szerint jelenleg nincs szükség változtatni a törvényen, de nincs olyan törvény amit, ha bebizonyosodna a működésképtelensége, ne lehetne megváltoztatni" - ismételte meg a kormány sokat hangoztatott érvét Kovács Zoltán.
Pontosabban...
A médiatanács összetételével kapcsolatos kérdésre válaszolva Kovács azt mondta, ez egy "filozófiai vita", majd emlékeztetett, hogy működött olyan testület (az ORTT), amelybe civil delegáltakat is bevontak, de nem működött. A médiatanács új típusú összetétele szerinte "elvezethet oda, hogy végre depolitizálódjon a média világa". A tagok kilenc éves mandátuma "a mi felfogásunkban nem túlzottan hosszú", sőt ez a függetlenség garanciája. Kovács hozzátette, hogy a médiatanácsban "nem párt-delegáltak ülnek", majd úgy pontosított, hogy "nem a kormány delegáltjai", hanem olyan szakemberek, akik függetlenségét a törvény garantálja.
Ilyen a demokrácia
A médiatanács összetételével kapcsolatban Frank La Rue megjegyezte: ő megérti, hogy a civil delegáltak bevonása bizony megnehezítheti a döntéshozatalt a médiatestületekben, de "ilyen a demokrácia".
Veszélyes gondolat
A budapesti tárgyalásainak tapasztalatait összegezve, az ENSZ-képviselő úgy fogalmazott, nagyon nyitottak voltak a tárgyalófelek, őszintén beszéltek. De úgy tapasztalta, hogy a kormány változatlanul szabályozásban, "kontrollált környezetben" gondolkozik, abban, hogy "nem engedhetjük meg a rendetlenséget" - a magyar értékek, a családok, a hagyományok, a demokrácia védelmére hivatkozással. - Nagyon veszélyes ez a fajta gondolkodásmód, a demokrácia ennek pont az ellenkezőjét jelenti - hangoztatta Frank La Rue.
Rend a lelke
Kovács erre válaszul azzal érvelt, hogy a szabályozás nem korlátozást jelent, csak a legszükségesebb mértékben. "Lehet, és politikailag motiváltan törekszenek is rá, hogy a szabályozást korlátozásként állítsák be". A családi értékek és a rend - értve ez alatt a "dolgok normális rendjét" - nem jelenti azt, hogy kirekesztetnének más értékeket.
De nem - de igen
Végezetül Kovács Zoltán megismételte, hogy "jelen pillanatban a kormánynak nincs oka arra, hogy változtasson a médiatörvényen"; szerintük ez a törvény és a magyar jogrendszer egésze minden garanciát tartalmaz a sajtószabadság sokszínűségére. Ezzel kapcsolatos kérdésünkre Frank La Rue pedig megismételte, hogy ő pedig kitart amellett, hogy módosítani kell a médiatörvényt, intenzív társadalmi párbeszéd alapján.
(A Frank La Rue-vel készített interjúnkat a Népszabadság holnapi számában olvashatják.)
