– Az akna megközelítőleg sem rendelkezik a törvény által előírt feltételekkel, az oda leöntött iszap és a benne lévő bizonytalan eredetű anyagok részben vagy egészben a talajvízbe kerülnek, tovább szennyezve a Cséry-telep által korábban évekig szennyezett talajvizet – magyarázta Szaniszló Sándor, aki arra is felhívta a Népszabadság figyelmét, hogy az FTSZV járművei helymeghatározó rendszerrel vannak felszerelve, így a cégvezetésnek is tudnia kellene az esetről.
A cég egyébként kizárólagos jogokkal rendelkezik a lakossági szennyvíz elszállításában. A tevékenységet évi 168 millió forinttal támogatja a fővárosi önkormányzat.
|
A Cséry-telepről eddig csak a szennyezett iszap egy százalékát vitték el
Szabó Bernadett / Archív |
A történet nem előzmény nélküli. Az FTSZV szippantóskocsijai a szomszédos, XVIII. kerületi Ipacsfa utcai hulladéklerakóban 2007-től 2013 őszéig közvetlenül a földbe engedték az FKF Zrt., valamint egy magyarországi üzemanyag-kereskedéssel foglalkozó multinacionális cég veszélyes hulladéknak minősülő, egészséget károsító nehézfémeket is tartalmazó szennyvíziszapját.
A belső ellenőrzési jelentésből kiderült, hogy erről a városvezetés is tudott, ám a történtekből csak Szaniszló feljelentése után lett ügy. A fővárosi kormányhivatal ellenőrei ugyan mindent rendben találtak, de a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelet a helyszínen vett hat mintából ötben veszélyes hulladéknak minősülő anyagot talált, és azonnali hatállyal bezáratta a Cséry-telepet. A főváros eddig összesen 487 tonna szennyezett iszapot vitetett el az öt év alatt odahordott 48 ezer tonnából, miközben a környezeti károk felmérésére kapott 100 millió forintot sem sikerült még elköltenie. Tarlós István főpolgármester „menesztette” Wohner Zsoltot, a cég ügyvezető igazgatóját, aki nem sokkal később a főváros másik cégénél, a Vízműveknél kötött ki. Holott az ügyvezető az iszapüzlet – általa köbméterenként 2-3 ezer forintra becsült – hasznával sem tudott elszámolni, a vállalat mindvégig veszteséges volt. A pénz útját a belső vizsgálat sem tudta követni. A rendőrségi nyomozás eredményéről nincs hír. Az ügyben mindenesetre sem a feljelentőt, sem a cégvezetőt nem hallgatták meg.
Az FTSZV egyébként egy évvel a telep lezárása után – ideiglenes jelleggel – ismét megnyitotta a telep szélén lévő Péterhalmi utcai leeresztőhelyet. Akkor naponta 60–70 szippantóskocsi ürítette ki a tartályát a hatóságok által lezárt hulladéklerakóban. Az FTSZV azt állította, hogy volt rá engedélye. A telepet mindenesetre nem nyitották újra. Most a Cséry-teleptől alig 3 km-re lévő, egykori pestszentimrei laktanya egyik hatósági engedéllyel sohasem rendelkezett aknájába, egy régi, részben fedett, részben szabadon álló betonozott derítő teknőjébe öntik az ismeretlen összetételű szennyvíziszapot. Szaniszló szerint most sem tudni, pontosan mit szállítanak a szippantós járművek, könnyen lehet, egy újabb ipari méretű környezetrombolás folyik a lakóházaktól néhány száz méterre.
Az ügyben kerestük az FTSZV-t felügyelő Budapesti Városigazgatóság Zrt.-t is, de nem válaszoltak kérdéseinkre.
