Nem cserélik le, ha elégedettek a mobiltelefonnal

Népszabadság - Fejér Gábor

Morzsa age, web2business, márka fake, ökohibrid. Ezek a még idegenül csengő szavak a közeljövő trendjeit jelentik – legalábbis magyar trendkutatók szerint. Állítják: 2010-ben már ezek a fogalmak határozzák majd meg mindennapjainkat, szórakozási, fogyasztási, információszerzési szokásainkat. De mit is értünk pontosan trendek alatt?

Vannak úgynevezett mega­trendek, ellentrendek és aktuális trendek – magyarázza Törőcsik Mária trendkutató. Megatrendeknek azokat az irányzatokat nevezik, amelyek hatása szinte kikerülhetetlen: széles körben terjednek, átfogóan befolyásolják a társadalmat, hosszú időn keresztül hatnak. Ilyen évtizedek óta tartó megatrend például az egészség, az egészséges életmód felértékelődése, ami az ásványvízfogyasztás növekedésétől a fitneszklubok és bioboltok forgalmán át egészen a biciklizés népszerűségéig számos helyen megfigyelhető.

Ellentrendeknek pedig azokat a folyamatokat nevezik, melyek szembemennek a legnépszerűbb irányzatokkal, azzal, amit például a reklámok sugallnak. Ilyen az úgynevezett új aszkétizmus a mindenhonnan ömlő hedonizmus ellenében. Ennek az ellentrendnek a lényege, hogy nem kell mindent megvásárolni, ami tetszik. – A fogyasztók nem azért mondanak le valamiről, mert nincs rá pénzük, hanem azért, mert nem látják értelmét – mondja Törőcsik Mária. Vagyis: hiá­ba jön ki egy új típusú, széles körben reklámozott, a fogyasztó által megfizethető mobiltelefon, mégsem cseréli le a régit, ha tulajdonképpen elégedett vele.

Ami pedig az aktuális trendeket illeti, ezek egyelőre szűkebb körben terjedtek el, általában fiatal, jó anyagi lehetőségekkel rendelkező csoportok körében. Később azonban ezekből lehetnek a szélesebb tömegeket befolyásoló mega­trendek. 2010 egyik ilyen trendje a kutatók által „morzsa age-nek” nevezett jelenség. A lényege, hogy az életünk egyre töredezettebbé válik, egyre inkább puzzle-szerűen próbáljuk összerakni a befogadni kívánt információkat, a hírközlők pedig alkalmazkodnak ehhez.

Az emberek egyre kevésbé tudnak vagy akarnak végignézni egy hírműsort, elejétől a végéig elolvasni egy újságot. – Ez nem jelenti azt, hogy nem néznek tévét vagy nem olvasnak, csak másképp teszik: mozaikokat tudnak befogadni – hangsúlyozza a kutató. A megváltozott igényekhez való alkalmazkodásra jó példa a Newsmap (vagy a NOL Hírmátrixa), ahol különböző színű és méretű kockák jelzik az egyes hírek olvasottságát és műfaját. Erről a palettáról válogatnak a hírfogyasztók, ami teljesen eltérő egy napilap címlapjától.

A jövő másik trendje a munka világát érinti: ez a web2businessnek nevezett jelenség. – A most még csak szórakozásra, képek, linkek megosztására használt közösségi oldalak egyre nagyobb szerepet játszanak majd az üzleti életben – állítja Törőcsik Mária. Virtuálisan kapcsolódhatnak össze például egy üzletág termelői és kereskedői, vagy alkotóközösségek jöhetnek létre a net segítségével. Nem az információk eltitkolása, hanem a megosztása jelenthet üzleti előnyt.

– Azonnal akarunk mindent tudni, mindent megkapni. Részben az internet hatására a legrövidebb várakozási idő is elfogadhatatlanná vált sokak számára – vázolja a kutató egy másik trend, a „pillanet” jellemzőit. Hozzáteszi: ez a folyamatos jelenidejűség nagy nyomást, állandó stresszt, a lemaradástól való félelmet is jelent. Az egyik elektronikai cég már reagált is a jelenségre: piacra dobtak egy csuklóra szerelhető érzékelőt, amely pirosra vált, ha viselőjének stressz-szintje már olyan magasra nőtt, hogy az érzékelő szerint nem tud felelős döntést hozni.

A kutatók szerint a márkákhoz való viszonyunk is változik: ha egy drága, márkás terméknek csak egy kicsit jobb a minősége, mint a hamisítványnak, de más, „hozzáadott értéke” nincs, akkor egyre inkább hajlunk arra, hogy a hamisat válasszuk. – Nyilván a válság hatására is, de egyre népszerűbbek a különböző áruházláncok saját márkás termékei is – mondja a kutató.

Egyre fontosabak vagyunk saját magunk számára: ezt a jelenséget „énceleb”-nek nevezték . – Feltesszük az internetre, ha nyaralni vagy buliban voltunk, feltesszük, ahogy táncolunk, énekelünk vagy főzünk. Nem elég, hogy sztárokat csodálunk, mi magunk akarunk sztárrá válni – állítja. Erre pedig jó lehetőséget nyújt az internet: egyre többen dokumentálják életük szinte minden percét a Twitteren.

Egy ennyire önző, a pillanatnak élő, zaklatott fogyasztó mennyire veszi figyelembe a környezetvédelmet, a tudatos vásárlást? A trendkutatók szerint ezek az értékek számítanak is, meg nem is. Az általuk ökohibridnek nevezett trend lényege, hogy az emberek többsége fontosnak mondja például a környezetvédelmet, de a kényelméről emiatt nem tud és nem is akar lemondani. Szívesen veszünk például környezetbarát termékeket, de az autóról nem mondunk le. Ennek ellenére tovább terjednek a „zöld” szolgáltatások, amilyen például a Nokia útvonaltervezője, amelyik nem a leggyorsabb vagy a legrövidebb, hanem a legzöldebb utat választja ki két pont között. Azt az utat, amelynek megtételével a legkisebb kárt okozzuk a környezetnek.

2010-ben tovább nő az elvárás, hogy a cégek átláthatóbban működjenek – vélik a kutatók. És mivel a világháló segítségével a fogyasztók összekapcsolódhatnak, hatalomra is szert tesznek, s ez erős kontrollja a cégeknek. – Egyre kevésbé lehet homályos választ adni egy-egy termék összetételét, előállítását firtató kérdésekre, mert a fogyasztók felvilágosítják egymást, ha nem kapnak választ – teszi hozzá Törőcsik Mária.

Kapcsolódó cikkek: Bokros évértékelőjéről csiripelünk | Netkommandóval színesedik a kampány | Magyarország a neten is választhat | A jobboldalnak már meg is van a kétharmad | Az iPad konkurenciát kaphat a Google-tól