„Demokráciát, alkotmányt, jogállamot!”, „Közös ország, közös iskola!”, Nem adjuk a jövőt!” – ezek voltak a leggyakrabban ismételt rigmusok csütörtökön azon a demonstráción, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) hirdetett meg egyebek mellett a 18 évig tartó tankötelezettség visszaállítását, a felsőoktatási törvény visszavonását, az egyetemi autonómia helyreállítását és önálló oktatási minisztériumot követelve. A Mendrey László vezette PDSZ a követeléseket tartalmazó, Orbán Viktornak címzett petíciót már korábban eljuttatta a Miniszterelnökséghez. Az eseményen a szakadó eső ellenére több százan vettek részt.

Fotó: Reviczky Zsolt / Népszabadság

A PDSZ álláspontja egyértelmű: a kormánynak és a szaktárcának azonnal radikális lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy a közoktatás megfelelő pályára álljon. Mert bár igaz, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ az ideinél 17 milliárd forinttal többre számíthat jövőre, de a PDSZ szerint ez még a pedagógusok béremelésére sem lesz elég, miközben a nem pedagógus dolgozók 2008 óta nem kapnak semmilyen emelést.

A petícióban egyebek mellett azt is követelik, legyen érdemi és nyílt párbeszéd az oktatás résztvevőivel, ne bocsássanak el dolgozókat csak azért, hogy azután közmunkásként lényegesen alacsonyabb bérért foglalkoztassák őket. A PDSZ követelései között szerepel, hogy legyen lehetőség a népszerű és bevált tankönyvek újbóli rendelésére, továbbá az, hogy senki ne hagyhassa el az iskolapadot a munkaerőpiacon hasznosítható végzettség nélkül.

A PDSZ már régóta fontolgatja a sztrájk lehetőségét, de a bíróságról eddig visszapattant. Ez nem meglepő, hiszen a vonatkozó szabályozást a 2010-ben megalakuló Fidesz-kormány úgy alakította, hogy lényegében lehetetlen legyen az érdekvédelem leghatásosabb eszközét alkalmazni. Ezért arra a kérdésre is választ követelnek, hogy a közoktatásban milyen feltételek mellett lehet munkabeszüntetést tartani.

Mendrey már többször is hangsúlyozta, hogy a demonstráció nem kizárólag az oktatásról és a pedagógusokról szól, szolidaritásukat kívánják kifejezni a közszféra, azon belül is az egészségügy és a szociális ágazat dolgozóival is. A csütörtöki demonstráción részt vett ugyan a Humán Platform, az Oktatói Hálózat (OHA), és a Hálózat a Tanszabadságért Mozgalom is, de távol tartotta magát a nagyobbik oktatói érdekvédelmi szervezet, a Galló Istvánné vezette Pedagógusok Szakszervezete (PSZ). A PSZ és a PDSZ ellentéte nem új keletű, de azt kiélezte az a helyzet, amit Orbán Viktor és az akkori szakállamtitkár, Hoffmann Rózsa állított elő a köznevelésben. Míg a PSZ tárgyalással akarta elérni a vonatkozó jogszabályok alakítgatását, addig a PDSZ a leghatározottabban elutasította ezt a taktikát. Vagyis: maga a pedagógustársadalom sem egységes.

Fotó: Reviczky Zsolt / Népszabadság

Ennek ellenére ma a színpadon egy kis időre mindenki mindenkivel egyetértett: az Emmi sújtotta övezetben csak egymásra számíthatnak. A legkonkrétabb üzenetekkel Deák Dániel, az OHA képviselője, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója állt elő.

– Szervezzük meg magunkat! Ha az egyik egyetem bajban van, az legyen a másik egyetemnek is baj! Találjuk meg a polgári ellenállás alkalmas formáit – mondta, utalva arra, hogy fenntartják a jogot akár az iskola- s egyetemfoglalásra is, hiszen „a hatalom csak ebből a szóból ért”.