galéria megtekintése

Elvitte a Fidesz-világ a magyar föld kétharmadát

43 komment


Hargitai Miklós

Az eddig elkelt 130 ezer hektár állami földterület csaknem kétharmada fideszes politikusok, családtagjaik és bizalmasaik, illetve egykori állami gazdasági vezetők, agrár-nagyvállalkozók kezére került. Olykor nagyon kedvező feltételekkel, messze az országos átlagár alatt.

Ha az állami földeladások célja a családi gazdálkodók földhöz juttatása volt (ahogyan ezt a kormányfő többször kifejtette), akkor a program kudarcba fulladt. A célcsoporthoz ugyanis csak az eladott területek töredéke került, a legnagyobb hányadot a politikusok és a nagyvállalkozók vitték el.

Nyerő páros. Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester és Orbán Viktor kormányfő
Nyerő páros. Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester és Orbán Viktor kormányfő
Koszticsák Szilárd / MTI

Bár az eladott földek és a licitnyertesek azonosítását, illetve összepárosítását lehetővé tevő nyilvános állami adatbázis továbbra sem létezik, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet által nyilvánosságra hozott adatokból kibogarászható, hogy mi a földeladási folyamat valódi trendje. Ehhez azonban több mint tízezer nevet kellett átnézni. Az LMP-s Sallai R. Benedek által nyilvánosságra hozott eredmények szerint a meghirdetett 180 ezer hektárból eddig mintegy 130 ezer hektár kelt el, 1 millió 300 ezer forintos hektáronkénti átlagáron.

 

A nyertesek négy-öt jól körülhatárolható csoportba tartoznak. A leglátványosabb a „politikaközeliek"­ csoportja – idesorolhatók a miniszterelnök családtagjai és bizalmasai, fontos fideszes politikusok és rokonaik, barátaik –, hozzájuk a ténylegesen eladott földek mintegy 30 százaléka került, jellemzően 100 hektárnál nagyobb darabokban.

Ezt a kört olyanok fémjelzik, mint Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester és családja (1391 hektár, eddig ők a földeladási program abszolút nyertesei), Tiborcz Istvánnak, a miniszterelnök vejének családja (299 hektár), a Kékessy család, azaz a kormányfőnek sokféle szívességet tevő volt párizsi nagykövet, Kékessy Dezső famíliája (170 hektár), Gyapjas Károly, a Miniszterelnökséget vezető Lázár János nagybátyja­ (116 hektár, a rokonság összesen 505 hektárhoz jutott), Flier János, az Orbán család földjeinek művelője (93 hektár).

Tüntetés Szekszárdon tavaly októberben a kormány földeladási tervei ellen
Tüntetés Szekszárdon tavaly októberben a kormány földeladási tervei ellen
Reviczky Zsolt / Népszabadság

A második blokkot az egykori ­téeszelnökök és állami gazdasági vezetők, közülük is elsősorban az első Orbán-kormány idején botrányos körülmények között privatizált tizenkét állami gazdaság és vezetőik­ alkotják. Így például a Mezőfalvai Zrt. és a Gödöllői Tangazdaság tulajdonosai és irányítói, a Tomics család és Keresztes Zsolt, illetve Kozma Tamás és Nagy Ádám. Ezeket a bennfenteseket a Fidesz régen zöldbáróknak nevezte, de jelenleg már találóbb lenne rájuk a narancsbáró elnevezés. Mindenesetre profi agrár-nagyvállalkozókról van szó, akik szintén körülbelül 30 százalékot vittek el a privatizált állami földterületekből. Érdemes rögzíteni: már 60 százaléknál járunk, de az eredetileg megcélzott földművelők még nem kerültek elő.

A földlicitek nyertesei
 Elnyert terület (hektár)
Vételár (millió forint)
Mészáros Lőrinc családja
 1391 ha
1941 M Ft
Tiborcz István családja
 299 ha
330 M Ft
Vass Eszter (L. Simon László felesége)
 271 ha
 281 M Ft
Kékessy Georges Sándor
170 ha
 270 M Ft
Flier János és Flier Tamás    
 188 ha
 285 M Ft
Győrffy Balázs
 58 ha
 89 M Ft
 Lázár János családja 505 ha
 753 M Ft
Fazekas Szabolcs 220 ha
 83 M Ft
Mezőfalvi Zrt. érdekeltsége 907 ha
 1510 M Ft
Gödöllői Tangazdaság Zrt. érdekeltsége
 386 ha
484 M Ft

A harmadik csapat a külföldieké: az Európai Unió más tagállamaiból Magyarországra települt agrárvállalkozók nagyjából 10 százaléknyi területhez jutottak. Általában ­300-500 hektárt vettek, miközben a földeladást állítólag azért találta ki az Orbán-kormány, hogy megakadályozza a magyar föld külföldi kézbe kerülését. Jellemzően holland, német, osztrák és olasz állattartókról van szó, akik eddig is több ezer hektár bérelt földön gazdálkodtak.

További 10 százalékra „rejtőzködő", azaz mezőgazdasággal eddig nem foglalkozó, vélhetően a földek bérbeadásában és/vagy majdani eladásában érdekelt vevők licitáltak a legeredményesebben. Őket a köznyelv spekulánsnak nevezi.

Az L. Simon család birtoka. Nagykutyák
Az L. Simon család birtoka. Nagykutyák
Reviczky Zsolt / Népszabadság

A helyben élő családi gazdálkodók, akikért elvileg az egész program elindult, legfeljebb a maradék 10-20 százaléknyi földet szerezhették meg (pontos adat azért nincs, mert egyrészt az általuk megvett miniparcellákat a legnehezebb összeszámolni, másrészt vannak besorolhatatlan licitálók is). Döntő többségük öt hektárnál kevesebb területhez jutott. Ebbe a körbe legfeljebb hatezer ember tartozik, és náluk van a legkisebb esély rá, hogy valóban meg tudják majd vásárolni a földet, mivel ezeket a területeket többnyire nagygazdák bérlik, akiknek elővásárlási joguk van.

Sallai R. Benedek szerint miután az állami földek döntő többsége a hivatalos kormányzati birtokpolitika célcsoportján kívül eső vevőknek jutott, a földeladási programot azonnal le kellene állítani. Hasonló álláspontot fogalmazott meg a napokban a Fidesz-frakcióban politizáló, egykoron kisgazdapárti Turi-Kovács Béla is, amikor úgy érvelt: a magyar földet meg kell védeni, de nemcsak a külföldiektől, hanem a hazai nagy felvásárlóktól is, mert nem lehet cél a nagybirtokrendszer kialakítása.

Kivételezettek

Bár a földeladások előzetes kommunikációja arról szólt, hogy mindenütt a helyi átlagár lesz a kiinduló a liciten, L. Simon László államtitkár felesége hektáronként 617 ezer forintért vásárolhatott Nadapon, miközben a szomszédos Velencén hárommilliós hektáronkénti áron keltek el a földek. A terület jelenlegi értéke hektáronként kétmillió forint lehet, de mivel a jobb és a bal oldali szomszédja is belterület, az értéke akár meg is többszöröződhet egy átminősítésnél. Szintén jól jártak a Fazekas Sándor agrárminiszter rokonságába tartozó vásárlók, Bekecs Mátyás és Péter, akik 200 aranykoronás földeket vehetnek meg Tiszaszentimrén igen kedvező áron: 53,1 hektárt 9,75 millióért, ami 540 ezer forintos hektáronkénti árat jelent. Ez az országos átlagár kevesebb mint fele, noha jó minőségű termőföldekről van szó.

Egy Heves megyei árverésen egy debreceni agrárvállalkozó, Nagy Ádám 70 hektárhoz jutott mintegy 100 millió forintért annak ellenére, hogy a lakóhelye 180 kilométerre van a földtől, azaz nem minősül helyben lakó gazdálkodónak. Ugyanő­ – a Gödöllői Tangazdaság vezérigazgatója – a szintén Heves megyei Lőrinci közelében is vett 180 hektárt, amit szintén nem lesz könnyű Debrecenből művelni. Igaz, a földeladási rendelet tartalmaz olyan lehetőséget, hogy ha valakinek a mezőgazdasági üzemközpontja a földterület 20 kilométeres körzetén belül van, akkor helyben lakónak minősülhet. Csakhogy a szóban forgó vállalkozó cége, az Europrojekt Bt. a nyilvántartások szerint nem mezőgazdasággal, hanem reklámügynöki tevékenységgel foglalkozik.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.