Elvitte a Fidesz-világ a magyar föld kétharmadát

A nyertesek négy-öt jól körülhatárolható csoportba tartoznak. A leglátványosabb a „politikaközeliek"­ csoportja – idesorolhatók a miniszterelnök családtagjai és bizalmasai, fontos fideszes politikusok és rokonaik, barátaik –, hozzájuk a ténylegesen eladott földek mintegy 30 százaléka került, jellemzően 100 hektárnál nagyobb darabokban.

Ezt a kört olyanok fémjelzik, mint Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester és családja (1391 hektár, eddig ők a földeladási program abszolút nyertesei), Tiborcz Istvánnak, a miniszterelnök vejének családja (299 hektár), a Kékessy család, azaz a kormányfőnek sokféle szívességet tevő volt párizsi nagykövet, Kékessy Dezső famíliája (170 hektár), Gyapjas Károly, a Miniszterelnökséget vezető Lázár János nagybátyja­ (116 hektár, a rokonság összesen 505 hektárhoz jutott), Flier János, az Orbán család földjeinek művelője (93 hektár).

Tüntetés Szekszárdon tavaly októberben a kormány földeladási tervei ellen Reviczky Zsolt / Népszabadság

A második blokkot az egykori ­téeszelnökök és állami gazdasági vezetők, közülük is elsősorban az első Orbán-kormány idején botrányos körülmények között privatizált tizenkét állami gazdaság és vezetőik­ alkotják. Így például a Mezőfalvai Zrt. és a Gödöllői Tangazdaság tulajdonosai és irányítói, a Tomics család és Keresztes Zsolt, illetve Kozma Tamás és Nagy Ádám. Ezeket a bennfenteseket a Fidesz régen zöldbáróknak nevezte, de jelenleg már találóbb lenne rájuk a narancsbáró elnevezés. Mindenesetre profi agrár-nagyvállalkozókról van szó, akik szintén körülbelül 30 százalékot vittek el a privatizált állami földterületekből. Érdemes rögzíteni: már 60 százaléknál járunk, de az eredetileg megcélzott földművelők még nem kerültek elő.

A harmadik csapat a külföldieké: az Európai Unió más tagállamaiból Magyarországra települt agrárvállalkozók nagyjából 10 százaléknyi területhez jutottak. Általában ­300-500 hektárt vettek, miközben a földeladást állítólag azért találta ki az Orbán-kormány, hogy megakadályozza a magyar föld külföldi kézbe kerülését. Jellemzően holland, német, osztrák és olasz állattartókról van szó, akik eddig is több ezer hektár bérelt földön gazdálkodtak.

További 10 százalékra „rejtőzködő", azaz mezőgazdasággal eddig nem foglalkozó, vélhetően a földek bérbeadásában és/vagy majdani eladásában érdekelt vevők licitáltak a legeredményesebben. Őket a köznyelv spekulánsnak nevezi.

Az L. Simon család birtoka. Nagykutyák Reviczky Zsolt / Népszabadság

A helyben élő családi gazdálkodók, akikért elvileg az egész program elindult, legfeljebb a maradék 10-20 százaléknyi földet szerezhették meg (pontos adat azért nincs, mert egyrészt az általuk megvett miniparcellákat a legnehezebb összeszámolni, másrészt vannak besorolhatatlan licitálók is). Döntő többségük öt hektárnál kevesebb területhez jutott. Ebbe a körbe legfeljebb hatezer ember tartozik, és náluk van a legkisebb esély rá, hogy valóban meg tudják majd vásárolni a földet, mivel ezeket a területeket többnyire nagygazdák bérlik, akiknek elővásárlási joguk van.

Sallai R. Benedek szerint miután az állami földek döntő többsége a hivatalos kormányzati birtokpolitika célcsoportján kívül eső vevőknek jutott, a földeladási programot azonnal le kellene állítani. Hasonló álláspontot fogalmazott meg a napokban a Fidesz-frakcióban politizáló, egykoron kisgazdapárti Turi-Kovács Béla is, amikor úgy érvelt: a magyar földet meg kell védeni, de nemcsak a külföldiektől, hanem a hazai nagy felvásárlóktól is, mert nem lehet cél a nagybirtokrendszer kialakítása.