A jelentősnek tűnő emelés ellenére az ELTE tiltakozó oktatói úgy vélik: a szépnek tetsző számok mögött egymást érik az igazságtalanságok, méltánytalanságok. Kiáltó aránytalanság lesz szerintük például a hallgatói ösztöndíjak és az oktatói bérek között. A doktori képzésre járó hallgatók ösztöndíja az első két évben havonta 140 ezer forintra, a második két évben havonta 180 ezer forintra nőne. Ehhez képest lehet olyan tanársegéd, adjunktus, aki a három évig elnyújtott emelés után sem kapna ennél többet.
„Így az a megalázó helyzet jönne létre, hogy a doktorandusz és számos oktatója bére 2018-ban körülbelül azonos lenne, pedig egy adjunktus akár már 20 éve oktat az egyetemen.”
– írták a tiltakozók, megemlítve, bizonyos esetekben a tanársegédeknek 30 ezer forinttal lenne kisebb a bére, mint a hallgatók ösztöndíja.
A levél aláírói – az oktatási rendszer egészét terhelő bérfeszültségeket is felvillantva – kitértek arra is: az ELTE Bölcsészettudományi Karán egy adjunktus jelenleg nettó 125 ezer forinttal, egy tanársegéd pedig nettó 150 ezer forinttal keres kevesebbet, mint a közoktatásban, azaz például egy gimnáziumban dolgozó, doktori fokozattal rendelkező pedagógus.
A tiltakozók jelzik azt is, hogy az ígért béremelés sem kompenzálja azokat a kötelező pluszfeladatokat, kényszerű többletkiadásokat, amelyek régóta irreális terhet jelentenek számukra.
Helyzetükről mindent elárulnak azok a bejegyzések, amelyeket a tiltakozó levélhez mellékeltek oktatók.
„Az elvárások nemzetközivé váltak, a munkakörülmények és juttatások viszont még a magyar átlag szintjét sem érik el. Nincs szakkönyv, nincs papír, nyomtató, nincs okostábla, nincs függöny az ablakon. A saját laptopunkkal tanítunk a 70-es évek elkoszlott irodabútorai között."
– írta egyikük. Egy kollégája azt panaszolta: „Egy ördögi körben élek: nem tudok haladni a nemzetközi publikációimmal, amelyek szükségesek volnának a habilitációmhoz, mert nincs pénzem, amiből külföldi konferenciákra utazhatnék, és mivel nem tudok külföldi publikációt felmutatni, egyetlen pályázaton sem nyerek, így nincs miből finanszírozni a külföldi kutatásaimat.” Van, aki egy rövid mondatba sűrítette panaszát:
„A tanszékünkön két oktatóra jut egy (tízéves) számítógép.”
Akad oktató, aki már rég nem a számítógép hiányát tartja a legnagyobb bajnak: „Több kollégámnál bekövetkezett a dilemma: vagy számlát fizet, vagy eszik. Nincs tovább.”
Mindezek miatt a nyílt levéllel tiltakozók egyebek mellett azt kérik a kormánytól, hogy 2016 januárjától kapják meg minimum azt a bért, ami a bértábla szerint jár a doktori fokozattal rendelkező, a közoktatásban dolgozó pedagógus kollégáiknak. Ez – mint írták – a tanársegédek és az adjunktusok esetében 85 százalékos emelést jelentene, a most ígért 27 százalékkal szemben.
A tiltakozó levél miatt kerestük az Felsőoktatásért Felelős Államtitkárságot, amely mindenekelőtt leszögezte: a béremelésre javasolt alternatívákat előzetesen egyeztették a Felsőoktatási Kerekasztal tagjaival, köztük a Magyar Rektori Konferenciával is, amely a fizetések rendezését és az emelés mértékét üdvözölte, előremutatónak nevezte. Azt nem vitatták, hogy az adjunktusok és tanársegédek bére túlságosan alacsony, de mint írták, „épp ezért tettek javaslatot a felsőoktatáson belül a bérek rendezésére”.
Azt pedig kifejezetten hangulatkeltésnek tartják, hogy a doktoranduszok ösztöndíjemelését és az oktatók bérrendezését összemossák, hiszen a doktorandusz hallgatói jogviszonyban áll, és ez az egyetlen jövedelme, míg az oktatók egyéb jövedelemre is szert tehetnek. Arra a kérdésünkre, hogy elképzelhető-e az eredetileg tervezettnél nagyobb mértékű emelés, azt írták: „Az első lépésben 15 százalékos béremelésre van lehetőségünk, 2017-ben, illetve 2018-ban további 5-5 százalékkal emelkedhet a garantált illetmény.”
Tőrös Szilárd, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnöke érdeklődésünkre tegnap csak annyit közölt: vannak kifogásaik, kritikáik, épp ezért összehívták a felsőoktatási érdekegyeztető tanácsot. Az FDSZ korábban azt jelezte, hogy nem ért egyet a bérrendezés mértékével és módjával sem. Épp ezért a meghívás ellenére nem is vettek részt korábban azon a sajtótájékoztatón, amelyen Balog Zoltán bejelentette a béremelést.
