Nyolc egyház tiltakozik a Magyar Televíziót érintő elvonások miatt - jelentette be Erdő Péter bíboros, a katolikus püspöki kar elnöke a testület szokásos téli ülése utáni tájékoztatón. Az egyházak közös közleménye szerint az elvonások súlyosan veszélyeztetik a televízió közszolgálati feladatvállalását, hisz nem lesz lehetőség új vallási műsorok készítésére. Ezzel sérül az egyházakkal kötött, az ezredforduló óta érvényben lévő megállapodás is.

A bíboros emlékeztetett rá, hogy jövőre mintegy tíz százalékkal csökken az egyházak költségvetése. Szokatlan módon még mindig nem lehet tudni, mennyi lesz az oktatási intézmények után járó kiegészítő támogatás összege, mint ahogyan azt sem, hogy a végül megállapított pénzt az állam kifizeti-e. Erdő Péter megjegyezte, hogy egymillió dollárnál nagyobb összegről (vagy annak megfelelő értékű vagyonról) a helyi egyházak csak a Szentszék hozzájárulásával mondhatnak le. Szavaiból kiderült: amennyiben kedvezőtlen fordulatot vesz a költségvetésről folyó vita, nem elképzelhetetlen, hogy a kormányzat kénytelen lesz közvetlenül a Vatikánnal egyezkedni.

A közelmúltban beszámoltunk arról az elképzelésről, hogy az állam kárpótlást fizetne a hajdan elvett egyházi földekért, az egyházak működését aztán az így létrehozott pénzügyi alap fedezné. Az ötlettől elvileg sem a kormány, sem az ellenzék nem zárkózik el. Erdő Péter kitért arra, hogy ilyen igény hivatalosan a püspöki kar részéről nem fogalmazódott meg, de megerősítette: szakértői szintű tárgyalások már folytak. Úgy tűnik, hogy a kormányzati támogatást is élvező tervet leginkább a testvéregyházak szorgalmazzák - mondta, elsősorban a reformátusokra célozva. Többféle finanszírozási konstrukció is lehetséges, annyi biztos, hogy nem a mostani törvényhozási ciklusban fog megoldás születni - állapította meg.

Advent alkalmából a Jobbik országszerte kettős kereszteket állít a köztereken. Némelyik helyszínen - református lelkészek mellett - katolikus papok is beszédet és áldást mondtak. Az MDF megdöbbenését fejezte ki az egyházi személyek közreműködése miatt, a plébánosoknak pedig tiltakozó levelet írt az Ifjúsági Konzervatív Unió nevű szerveződés képviselője.

A szélsőjobbos keresztállítási demonstrációk a püspöki karnak is témát szolgáltattak. Erdő Péter - pártnév említése nélkül - politikai indíttatású akciónak minősítette a keresztállításokat. Természetesen szó nincs arról, hogy katolikus papok az egyház képviseletében vettek volna részt ilyen rendezvényeken - tette hozzá a bíboros, kifogásolva, hogy egyfajta stratégia részeként az egyházat összefüggésbe akarják hozni olyan jelenségekkel, amelyek nem elfogadhatók. Ezerszámra vannak keresztek az országban - folytatta -, jó lenne ezeket karbantartani, felújítani. A kereszt helyénvaló a közterületeken, de politikai eszközként való felhasználásával nem tudunk azonosulni - mondta Erdő Péter.

A bíboros kérdésünkre közölte: más országokban is akad rá példa, hogy a hivatalos egyházi vezetés elutasít bizonyos extrém magatartásformákat, és azok mégis előfordulnak. Mindig a konkrét helyzetet kell vizsgálni, ám a szóban forgó esetekről Erdő Péternek nincsenek részletes ismeretei. Ígérte, hogy rá fog kérdezni, mi történt pontosan. Ugyanakkor hangsúlyozta: nem csupán a magyar püspöki kar elutasításáról van szó. A kétezres évek elején kiadott szentszéki instrukciók, utasítások között szerepel, hogy sem szentmisét, sem más liturgikus egyházi szertartást nem szabad politikai események díszleteként végezni.