– Elegem van – indokolta röviden Fapál László, a Honvédelmi Minisztérium volt közigazgatási államtitkára, hogy miért tett ismeretlen tettes ellen feljelentést a Legfőbb Ügyészségen. Fapál ellen három büntetőeljárás folyik, s legutóbb jelentős kárt okozó csalással gyanúsították meg. Az ok: 2006-ban aláírta egy katona beadványát, aki határozott időre szóló lakásbérleti szerződésének határozatlan idejűre történő módosítását kérte a minisztertől. Juhász Ferenc akkori tárcavezető egyébként ehhez hozzájárult.

Fapál már a gyanúsítást is vitatja, hiszen csalást az követ el, aki „jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz”. Ebben az esetben jogtalan haszonról nemigen lehet beszélni, de a „tévedésbe ejt” fordulat sem értelmezhető – véli. Hacsak úgy nem – tette hozzá –, hogy becsapta a miniszterét, aki a volt ezredes megalapozatlan kérelmét ennek hatására aláírta, a katona pedig a bérleti szerződés módosítása révén tisztességtelen előnyhöz jutott.

A biztosítékot azonban a volt államtitkárnál nem ez verte ki. A feljelentés oka, hogy Fapál a nyomozás során többször is hiába kezdeményezte olyan iratok beszerzését, amelyek alapján rekonstruálni lehetne az ügyben történteket. A vád így a volt államtitkár szerint egyetlen tanú vallomásán alapul.

A napokban tartott iratismertetés során derült ki, hogy az egyébként 1500 oldalnyira hízott aktahalomban egyetlen olyan okirat sincs, amely valóban alkalmas lenne a történtek tisztázására – állítja Fapál. Benne van viszont a saját szolgálati lakásának megvásárlása miatt Budai Gyula által tett feljelentés, illetve Juhász Ferencnek a „viszkisdobozos” ügyben tett tanúvallomása.

Ezt elégelte meg a volt államtitkár, hiszen az általa bizonyító erejűnek vélt iratokat hiába kereste az összegyűjtött dokumentumok között. Májusban azt kezdeményezte, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség szerezze be többek között a HM egykori közigazgatási államtitkárságának, illetve a miniszteri titkárságnak a 2006-ban hatályos szervezeti és működési szabályzatát (SZMSZ), a per tárgyává tett lakásügyben keletkezett irat eredeti példányát, illetve a miniszteri felterjesztéshez az SZMSZ-ben rögzített szerint kötelezően kapcsolódó referálási lapot.

Fapál álláspontja szerint mindezek a dokumentumok szükségesek ahhoz, hogy az ügyészség pontosan lássa: milyen eljárási rendben született meg a vitatott döntés. Szerinte ugyanakkor kiderülne az is, hogy a volt ezredes kérelmét kik látták, illetve véleményezték, s az előterjesztés miként került a miniszter elé. A katonai ügyész mindhárom indítványnak helyt adott, ám az aktában Fapál a kért dokumentumok egyikét sem lelte meg.

„Felmerül a gyanú, hogy a büntetőügyben döntő relevanciával rendelkező iratokat a Honvédelmi Minisztérium az ügyészség megkeresésére nem biztosította, vagy ha biztosította, akkor az a bűnügyi iratok között nem volt előtalálható” – írta az ügy kapcsán tett feljelentésében Fapál. Azt vélelmezi, hogy valakik szándékosan tüntetnek el olyan dokumentumokat, amelyek az ártatlanságát bizonyíthatnák. Vagyis: ami nem támasztja alá az ügyészség koncepcióját, az nincs – fogalmazott kérdésünkre.

Emiatt pár napja „a Honvédelmi Minisztérium és/vagy a Központi Nyomozó Főügyészség állományába tartozó ismeretlen tettes ellen hivatali és/vagy más bűncselekmény miatt” feljelentést tett. Fapál bizonyos abban, hogy az iratokat a HM-ben megőrizték, így ha azok nem kerültek be a bűnügyi aktába, annak egyetlen oka lehet: „ismeretlen tettesek” akadályozzák a tények objektív feltárását.

A volt államtitkár egy ügyet – legalábbis első fokon – már megúszott, a Kaposvári Törvényszék ugyanis felmentette a tábornokperként elhíresült eljárás tizenöt vádlottját, köztük Fapált is. A katonai ügyészség üzletszerűen és bűnszervezetben elkövetett vesztegetéssel vádolta meg a Honvédelmi Minisztériumban dolgozó magas rangú katonákat, köztük három tábornokot, hat ezredest és két alezredest. A vád szerint a HM-alkalmazottak 2002-től nyolc éven át pénzt kértek a tárcának szállító és szolgáltatást végző cégektől. Az okozott kár nagyságát kétszázmillió forintra becsülték.

A hadbíró ezredes az idén februárban született ítélet indoklása során keményen bírálta az ügyészséget, mert az egész ügyet jószerivel egyetlen ember vallomására alapozták, akivel ráadásul törvénytelen alkut kötöttek: azt ígérték neki, ha beszél, nem kerül börtönbe. Azt viszont meg sem próbálták feltárni, hogy az állítólagos csúszópénzeket kik, hol, mikor, milyen körülmények között vették át, de még az érintettek telefonját sem hallgatták le. A vád így nagyjából összeomlott, hiszen a bíróság mindössze két volt katona esetében látta bizonyítottnak a vesztegetést. Az ügyészség mindezek ellenére fellebbezést nyújtott be, az ítélet tehát nem jogerős.

Folyik a bírósági eljárás Fapál lakásvásárlási ügyében is. A vád szerint még államtitkárként jogellenesen vásárolta meg 22 millióért az egyébként 65 milliós értéket képviselő 147 négyzetméteres szolgálati lakását. A tranzakciót Juhász Ferenc engedélyezte, így ő is a vádlottak padján ül.

Az ügyészség álláspontja szerint Fapál – aki hivatásos katonaként szolgált, de amikor államtitkárrá nevezték ki, rendelkezési állományba került – nem volt jogosult szolgálati lakásra, így azt meg sem vehette volna. Ezzel szemben kaphatott volna hivatali idejére vezetői bérlakást. A védők ezt vitatják, s a jogi helyzet bonyolultságát jelzi, hogy a bíró az első tárgyalási napon még áprilisban a vád pontosítására szólította fel az ügyészséget. A következő tárgyalás októberben lesz.