Eltűnő és feltűnő politikai formációk

Az Európai Parlamentben 21 hely jut hazánknak. Az EP-kampányban szerezte első sikerét a Jobbik, az MDF pedig utolsó diadalát.
Két új párt már biztosan elindul a 2014-es megmérettetésen - Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

Az első európai parlamenti választást Magyarország uniós csatlakozása után tartották 2004 júniusában. A 2002-től 2006-ig tartó kormányzati ciklus félidejében – amikor az MSZP–SZDSZ-koalíció minimális többséggel birtokolta a végrehajtó hatalmat – a szavazáson 38,5 százalékos részvétel mellett, a voksok 47 százalékát a Fidesz–KDNP, 34 százalékát az MSZP, 7,7 százalékát az SZDSZ, öt százalékát az MDF szerezte meg. Ezzel az országnak biztosított 24 mandátumból 12 a legnagyobb ellenzéki erőnek, kilenc a szocialistáknak, kettő a szabad demokratáknak, egy a demokrata fórumnak jutott. Ez utóbbi két rendszerváltó párt egyébként ma már nem is létezik.

A 2009-es EP-választáson a részvétel még alacsonyabb volt, és alig haladta meg a 36 százalékot. A változatlanul ellenzékben levő Fidesz–KDNP-re a szavazók 56 százaléka voksolt, ami 14 képviselői helyet jelentett, míg a kisebbségben kormányzó szocialisták 17 százalékos támogatottsága négy uniós mandátumot hozott, a kabinetből kivált SZDSZ pedig 2,1 százalékos szavazatarány mellett nem jutott képviselethez. Az MDF megint csak az ötszázalékos küszöbnél alig nagyobb támogatottságot ért el, ami ismét egy mandátumot eredményezett.

Annak a szavazásnak az egyértelmű nyertese egyébként a Jobbik volt, amely a 2006-os parlamenti választáson a MIÉP-pel közösen indulva, a listás szavazatok mindössze 2,2 százalékát szerezte meg, 2009-ben viszont 17 százalékot meghaladó eredményt ért el, így három képviselőjét delegálgatta Brüsszelbe. Akkor tűnt fel első alkalommal a Lehet Más a Politika (LMP), amely a Humanista Párttal közösen indult, de a voksok 2,6 százaléka ennek a szerveződésnek nem hozott uniós mandátumot. Az LMP 2010-ben – a Jobbikhoz hasonlóan, de a szélsőjobb 47 képviselői helyével szemben, csak 16 mandátumot szerezve – már önálló parlamenti tényezővé vált.

A Magyarországnak jutó épviselői helyek száma 2004- ben 24 volt, ami – az unió legutóbbi két bővítése miatt – 2009-ben 23-ra, majd 2014-ben 21-re csökkent. A 751 fős Európai Parlamentben így a mandátumok három százaléka jut nekünk. Miután a közösség tagállamaiban összesen körülbelül ötszázmillióan élnek, a népesség arányában ekkora képviseletre sem tarthatnánk igényt.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.