A miniszterelnök arról beszélt, hogy az útdíjrendszer átalakításának előnyeit a Magyarországon élők élvezik, a megyei matricarendszer pedig összességében jobb lesz a jelenleginél. Az M0-sra és az autópályák fővárosi bevezető szakaszaira utalva megjegyezte: nem az agglomerációt adóztatják, hanem egy megyei matricarendszert vezetnek be, ami összességében a magyar embereknek jobb, mint a mostani. A várható bevételeket firtató kérdésre elmondta: tanulmányok vannak, de tényekről egy év múlva lehet beszélni, mert még nem tudni, ki hogyan alkalmazkodik a változáshoz.
Noha a kormányfő elégedett a bevezetése előtt nem egészen három héttel még titkolt, elsőként lapunkban nyilvánosságra hozott rendszerrel, az korántsem véletlen, hogy napról napra többen – polgármesterek, ellenzéki pártok, civil szervezeteket, tüntetésre készülő Facebook-közösségek – tiltakoznak ellene: az új szisztéma ugyanis sok sebből vérzik. A legtöbbet bírált elem, hogy a fővárosi bevezetők és az M0-s díjasítása óriási forgalmat zúdíthat a vonzáskörzet településeinek és Budapest peremkerületeinek még ingyenes útjaira, emiatt gigadugók alakulhatnak ki, nőhet a légszennyezés.
Hasonló aggodalmai vannak azoknak a településvezetőket, akiknek városa mellett elkerülőként is funkcionált eddig a gyorsforgalmi út az ingyenessé tett szakasznak köszönhetően. Januártól viszont már ezeken a szakaszokon is fizetni kell, így az érintett településeken nőhet a tranzitforgalom. Emiatt most egyebek mellett Székesfehérváron, Debrecenben, Tatabányán is aggódhatnak. Az M35-ös autópálya Debrecen határában éri el a 4-es számú főutat, és a sztráda napi rendszerességgel használható arra, hogy az autósok elkerüljék a város déli részét. A mindennapi közlekedésben ez az elkerülő szakasz lényegesen megkönnyíti az autósok életét, de vélhetően sokaknak nem éri majd meg, hogy a megyei matricát megvásárolva évi ötezer forintért kerüljenek néhány kilométert.
– Az M1-es autópálya Tatabánya és Tata közötti szakasza lényegében városi elkerülő útként működik, forgalma vélhetően a 100-as útra terelődik át, ami jelentős forgalomnövekedéssel jár majd az érintett településeken. Egyelőre nem tudjuk megítélni, hogy az ottani közlekedési csomópontok alkalmasak-e a megnövekedett közúti forgalom átengedésére. A többi település polgármesterével egyeztetve tárgyalásokat kezdeményezek az illetékesekkel, hogy a Tatabánya és Tata közti útszakasz lehetőség szerint maradjon ingyenes – mondta lapunknak Schmidt Csaba, Tatabánya polgármestere (Fidesz-KDNP).
Kerestük a székesfehérvári polgármestert, Cser-Palkovics Andrást is, ám nem értük el. Az önkormányzat kommunikációs irodája azonban közleményt juttatott el lapunkhoz. Azt írták: Cser-Palkovics András szerint fontos, hogy az M7-es sztráda ma még ingyenes szakasza továbbra is díjmentes maradjon. Ha ugyanis ez a szakasz fizetős lenne, akkor a Velencei-tó és a Balaton irányába közlekedők mind a város belső útjait terhelnék. Kiemelték azt is: Székesfehérvár az ország egyik gazdasági központja, márpedig az itt működő ipari parkok nagy része is a város körüli ingyenes útszakaszokon közelíthető meg.
Kevésbé aggódnak Győrben: a város polgármestere, Borkai Zsolt nem is tud arról, hogy az M1-es sztráda elkerülő szakaszán a jövőben útdíjat kellene fizetni. Ha ez mégis bekövetkezne, Győr forgalmában ez akkor sem jelentene lényeges változást – véli a polgármester.
Aki ugyanis Budapest és Hegyeshalom között közlekedik a sztrádán, az mindenképpen fizet az úthasználatért, nagyon kevesen vannak olyanok, akik csak az elkerülő szakaszt használják.
Az elkerülők és a fővárosi bevezetők díjasítása mellett nagy vitákat szít az is, hogy az autósok számára mekkora kiadásokat hoz majd januártól az új rendszer. Tény, hogy lesznek, akik jobban járnak, ám a kormányzat nem bontja ki a teljes igazságot. A kormányfő egyebek mellett azzal érvelt az új rendszer mellett, hogy az autópályák használói az évi 41 ezer forint helyett 5 ezer forintért válthatnak matricát. Az ugyan ritkán fordul majd elő, hogy valaki ekkora kedvezményt ér el, de az éves matricások között valóban lehetnek, akik jelentős összeget takarítanak meg. Az a tatabányai autós például, aki a város és Budapest között éves matricával hajt, eddig több mint negyvenezres költséget vállalt magára.
Neki azonban ezentúl – ha vállalja, hogy más sztrádaszakaszon nem hajt –, csak 15 ezer forintba kerül a „pályázás", hiszen elég megvennie a Komárom-Esztergom, Fejér és Pest megyébe érvényes új megyei bérletet. Árnyalja a képet azonban az, hogy a pályán közlekedőknek csak töredéke használ éves matricát. A Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ adatai alapján az idén eddig 223 ezer darab személyautóra érvényes éves matricát adtak el, ezeknek ráadásul információnk szerint legalább ötöde céges vétel.
Ehhez képest tavaly összesen 9 millió heti és havi matricát adtak el. Vagyis már eddig is azok voltak sokszoros többségben, akik nem rendszeresen hajtottak sztrádán, ők pedig jóval kevesebbet profitálhatnak a megyei matricák bevezetéséből. Ha például valaki csak május elejétől szeptember végéig jár Budapestről a Balatonhoz, mondjuk Fonyódra, akkor négy megyén át vezet az útja, vagyis a megyei matricákkal 20 ezres kiadásra készülhet. Ez a négy havi bérlethez képest négyezer forintos megtakarítást jelent – azzal a megkötéssel: más sztrádára nem hajthat.
|
Több tízezer eddig nem fizető autósnak kell matricát vennie Veres Viktor / Népszabadság |
Miközben az eddigi sztrádahasználók közül kevesen nyernek majd sokat, óvatos becslések szerint is több tízezer eddig nem fizető autóst kényszerítenek a matricás rendszerbe. Bár Orbán szerint „nem az agglomerációt adóztatják" valójában mégis a főváros vonzáskörzetében élőkre mérték a legnagyobb csapást. A Pest Megyei Önkormányzat szerint a régióban 390 ezer ember nem a lakóhelyén dolgozik, ráadásul Budapestről is majd 80 ezren járnak a fővároson kívülre dolgozni: közülük pedig sokan nem voltak rákényszerülve a matricára, mert csak az eddig ingyenes bevezető szakaszokon, illetve az M0-son közlekedtek. De pórul járnak például azok, akik az eddig ingyenes M2-es úton jártak a fővárosból a Dunakanyarban lévő víkendházukhoz, vagy mondjuk a váci lakhelyük és budapesti munkahelyük között ingáztak: ők épp 5000 forinttal fizethetnek többet, mint eddig.
Hasonló példák akadnak szinte mindenütt. Az ország nyugati határánál, az M7-es autópálya végénél a Letenyét és Tornyiszentmiklóst összekötő M70-es sem lesz már ingyenes. Ezen a szakaszon elsősorban a tranzitforgalom nagy, s az átutazók szinte kivétel nélkül sztrádán, tehát már „matricásan" érnek ide: ez pedig azt jelenti, hogy a díjasítás szinte kizárólag a kistérségben élők, autózók életébe hoz változást: pontosabban pluszkiadást. „Én Letenyén élek, onnan járok át mindennap az M70-esen Tornyiszentmiklósra. Eddig ingyenes volt az út: ezután vehetek matricát, vagy pedig mehetek a falvakon át vezető lassabb, kevésbé kényelmes országúton" – mondta lapunknak Tornyiszentmiklós független polgármestere, Végh László.