Bár a honvédelmi tárca jelenlegi költségvetési kondíciói nem befolyásolják NATO-kötelezettségeink teljesítését, az elmúlt négy évben bizony volt rá példa, hogy a katonai szövetség diplomáciai úton konkrét és erős kritikát fogalmazott meg a honvédelmi költségvetés drasztikus csökkenése miatt. A tárca viszont úgy tartja, bár az ütemes forrásbővítés csak 2016-ban lép életbe, már tavaly is jelentős eredményt könyvelhettek el: a kormány hozzávetőlegesen három százalékkal, azaz több mint hétmilliárd forinttal emelte a honvédelmi büdzsé összegét a 2012. évihez képest.
A HM saját értékelése szerint sikerült stabilizálni a pénzügyi helyzetet, és ezáltal megnőtt a mozgástér is. Ez utóbbi kapcsán az újratárgyalt és újrakötött Gripen-szerződést hozták fel, amely eredeti formájában a fideszes vezetés szerint hátrányos volt az országnak. Tény, hogy az újratárgyalt és meghosszabbított kontraktus értelmében kibővített szolgáltatást és ellenértéket kap a Magyar Honvédség, viszont az is tény, hogy a gépek nem kerülnek magyar tulajdonba, az eredetileg megállapodott összegnél pedig jóval többet fog a magyar állam kifizetni.
A Hende-korszak másik emblematikus eleme a szolgálati nyugdíjrendszer átalakítása, vagyis a korábbi kedvezményes jogosultság tulajdonképpeni megvonása volt. A HM szerint a korábbi rendszer – amely idő előtti nyugdíjazást biztosított a kemény fizikai igénybevételért cserébe – igazságtalan volt, mert életerős nőket és férfiakat lökött át a fekete-munkaerőpiacra. A szaktárca azoknak, akik a közszolgálatban kívánnak maradni, segít az elhelyezkedésben: megállapodást kötöttek például a fejlesztési miniszterrel arról, hogy a volt katonákat preferálni fogják az állami cégeknél. Ennek alapján már megegyezés született a MÁV-csoporttal, és most készítik elő a Magyar Postával kötendő megállapodást.
A teljes képhez tartozik, hogy a volt szolgálati nyugdíjasok akkor mentesülhettek a korábban megszerzett nyugdíjukra kivetett tizenhat százalékos személyi jövedelemadó megfizetése alól, ha jelentkeztek önkéntes tartalékosnak. Ez utóbbi rendszert tartják egyébként a honvédelem jelenlegi vezetői az egyik legfontosabb és legsikeresebb projektnek. A HM hangsúlyozza, hogy a rendszer nemcsak nevében, hanem ténylegesen is önkéntes alapon működik, persze hozzáteszik: vannak a „belépést elősegítő ösztönzők”, amelyek célcsoportonként változnak. Szerintük nem igaz a kritika, amely finom kényszerítésről beszél, mondván, a tizenhétezer szolgálati járandóságban részesülő közül alig ezerhatszáz szolgált korábban rendvédelmi szervnél vagy a honvédségnél hivatásosként.
|
Szűkülő forrásokból kell hozni a változatlan minőséget
Teknős Miklós / Népszabadság |
A rendszerben jelenleg a két állománykategóriában összesen ötezer feltöltött hely van. A semmilyen katonai előképzettséggel nem rendelkezők aránya egy év alatt megháromszorozódott, az alapkiképzésen részt vevők száma pedig 2012 óta megötszöröződött, szám szerint egészen pontosan 43-ról 250 főre nőtt. Az önkéntes tartalékos rendszer jól szerepelt a tavalyi dunai árvíznél, amikor másfél ezer tartalékos segítette a munkálatokat. A HM jelenlegi vezetése szerint az önkéntes tartalékos rendszer azt bizonyítja, hogy sikerült a honvédséget több ponton is megerősíteni.
Ez azonban a tényeknek leginkább csak a napos oldala. Ami a képességek csökkenését illeti, a HM értékelése szerint nagy eredmény, hogy az elmúlt négy évben nem kellett képességet megszüntetni, ahogyan működő laktanyát és alakulatot sem kellett bezárni vagy áttelepíteni. Kétségtelen tény ugyanakkor az is, hogy az elmúlt négy évben valamirevaló technikai fejlesztés, beszerzés (járművek, rádiók, technikai felszerelések) nem történt; a meglévő felszereltség és technikai képesség folyamatos amortizációja pedig az általános képesség rovására megy.
Az biztos, hogy a Honvédelmi Minisztérium egy dologban kiemelkedően jól teljesített: ez pedig a társadalmi kapcsolatok megerősítése. Sikeresnek mondható a Katona Suli vagy a Honvédelmi kötelék program, a hadisírgondozás felerősítése, valamint a fiatalabb korosztályok felé való aktívabb nyitás a közösségi oldalakon és a fesztiválokon.
Kíváncsi az ellenzék véleményére is? Interjú Demeter Mártával, az MSZP szakpolitikusával>>>
Hende Csaba: Amit vállaltunk, az megvalósult
– Az volt az egyik fő célkitűzésünk, hogy a honvédség legyen újra nemzeti intézmény, és mindenki számára legyen világos, hogy a hadsereg a közjót szolgálja, így nagyon fontos szerepet játszik minden nemzet, a magyar nemzet életében is – így értékelte elmúlt négyéves miniszteri teljesítményét lapunk megkeresésére Hende Csaba. A tárcavezető szerint ahhoz, hogy ezt a célt elérjék, elsőként meg kellett szüntetniük azokat a működési zavarokat, amelyeket „döntő részben az MSZP–SZDSZ-kormányzás nyolc éve, kisebb részben a rendszerváltoztatás óta tartó két évtized átalakításai” magukkal hoztak. A politikus szerint az előző ciklusban sokszor csak a rövid távú költségvetési szempontokat tartották szem előtt a különféle átgondolatlan átszervezések során.
Az elmúlt négy év eredményei kapcsán a szakminiszter a többi között az alaptörvényt és hozzá kapcsolódóan a honvédelmet övező törvényi háttér megújítását, a hosszú távon megalapozottnak mondott fejlesztési terv megalkotását, a Gripen-szerződés módosítását, a medinai lokátor ügyének rendezését és a sikeres nemzetközi missziókat emelte ki. Az elmúlt évek legnagyobb kudarcaira vonatkozó kérdésünkre Hende Csaba azt válaszolta lapunknak: akkor lehetne kudarcról beszélni, ha valamelyik vállalt tervük nem sikerült vagy meghiúsult volna. „Én úgy látom, hogy amit vállaltunk, az megvalósult, vagy éppen folyamatban van. A tartalékosrendszer kiépítése és üzemeltetése régi adósság volt már, de van még mit tennünk a rendszer teljes feltöltése érdekében, a Honvédkórház konszolidációja pedig nagyon jó úton halad.” A Népszabadság azon kérdésére, hogy ha a Fidesz megőrizheti kormányzati pozícióját, akkor továbbra is a honvédelmi tárca élén kíván-e maradni, Hende Csaba azt válaszolta: egyelőre az április hatodikai voksolásra kell koncentrálni.
