Alaptörvényben biztosított jogával élve a köztársasági elnök még ma kezdeményezi a választási eljárási törvény előzetes normakontrollját az Alkotmánybíróságnál (AB). Áder János ezt a Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján közzétett nyilatkozatában jelentette be.

Most mindenki Áder Jánosra figyel

Közölte: részletes alkotmányjogi kifogásait tartalmazó beadványa mellé csatolja az ellenzéki pártok hozzá megküldött észrevételeit is. Az AB eljárása szerinte lehetőséget teremt arra, hogy a törvény hiányos vagy pontatlan rendelkezéseit mielőbb újra lehessen gondolni.

„Az elfogadott törvény alkotmányosságát alapos vizsgálatnak vetettem alá. Ennek során megvizsgáltam elfogadásának módját, valamint alkotmányosságának formai és tartalmi kritériumait” – tudatja Áder.

Szerinte az új választási eljárási törvény minden párt és képviselőjelölt számára „garantálja a szabad és demokratikus választásokon való, európai mércével is alkotmányos megmérettetés lehetőségét”. Megállapítottam azt is, hogy a jogszabály számos új, korábban nem alkalmazott szabályt vezet be, amelyeket kritikával senki nem illetett. Ilyen például a levél útján történő szavazás.

A legtöbb bírálat a választási névjegyzékbe történő önkéntes feliratkozással kapcsolatos szabályokat érintette – jegyezte meg az államfő. A feliratkozás két formáját viszont – a határon túl élő, magyar lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok, valamint a Magyarországon élő nemzetiségi választópolgárok regisztrációját – semmilyen alkotmányos kifogás nem érte.

A Magyarországon élőkre vonatkozó szabályozás kapcsán viszont talált alkotmányosan aggályos részeket. A feliratkozást önmagában – miután azt az alaptörvény rögzíti – azonban nem vizsgálta, de nyilván egyet is ért a regisztráció bevezetésével, hiszen az új intézményt alkotmányos rangra emelő törvényt gond nélkül aláírta.

Így most legfeljebb részletszabályokat vitat. Az államfő szerint az egyik aggályos pont, hogy a feliratkozást csak a lakóhely szerinti jegyzőnél lehet kérni. A másik, hogy a Magyarországon élő, de itt lakóhellyel nem rendelkező külföldiek nem kezdeményezhetik személyesen a választói nyilvántartásba vételüket.

Ezenkívül a kampányra, a közvélemény-kutatásokra vonatkozó, valamint a hatályba léptetéssel kapcsolatos szabályok között talált Áder alkotmányosan kifogásolható részeket. Kifogásolhatónak tartja például azt, hogy a kereskedelmi médiumok nem közölhetnek politikai hirdetéseket, s emlékeztet arra is: az AB már korábban alkotmányellenesnek találta, hogy a közvélemény-kutatási adatokat nem lehetett közzétenni a választást megelőző nyolc napon belül, s az új törvény most hasonló korlátozást tartalmaz.