„Először az olyan gyerekek vesznek el, mint az enyém”
Hogyan tudna megfelelő ellátást biztosítani a sajátos nevelési igényű gyerekek képzésében az az oktatási rendszer, amelyben kréta- és papírgondok vannak? Ez a kérdés vetődött fel annak az édesanyának a beszámolójában, aki 12 éves, de még csak harmadik osztályos autista fia iskolai problémáiról beszélt – név nélkül – lapunknak.
– Az ilyen gyerekek nem azért lesznek magántanulók, mert állapotuk indokolja. Az eredménytelenség miatt sokat hiányoznak, azután automatikusan ki kell őket venni a napi oktatásból. Az iskola nem az a közeg, amiben a gyerek érzelmi biztonságban van, a zűrzavarban pedig először az olyan gyerekek vesznek el, mint az enyém – mondta az anya.
A törvény szerint az autista gyerekeknek heti tíz óra külön felkészítés és három óra speciális fejlesztő foglalkozás járna. De Gábor, aki otthon és az iskolában is örökmozgó, a szakszerű ellátás helyett gyakran olyan korrepetáláson vesz részt, amelyen a tanulásban lemaradt gyerekekkel csapják össze.
A heti tízórás felkészítés elmaradása miatt az anya panaszt tett az iskolánál és a Kliknél. Azt a választ kapta, hogy sajnos semmi előrelépésre nem lehet számítani. Általános gyakorlat, hogy „leadminisztrálják” a fejlesztő órákat, majd a szülőnek őszintén megmondják az iskolában, hogy anyagilag és emberileg tehetetlenek.
 |
Érzékenyítő tanóra egy iskolában
Kurucz Árpád / Népszabadság/archív |
– A félévi és év végi felmérőket meg lehetett írni itthon. Mi tisztességgel megírtuk, közepes és jó eredménnyel zártuk a félévet, mindenki elégedetten hátradőlhetett. A tanárok úgy segítenek, hogy szólnak, ide vagy oda még be kellene írni valamit. És a bűnös rendszerben, amiben nem tudják megoldani a gyerekem problémáit, a végén kiadnak neki egy bizonyítványt – mondja Gábor édesanyja.
Székely László ombudsman nemrég a sajátos nevelési igényű (sni) gyermekek fejlesztése terén mutatkozó hiányosságok pótlására hívta fel a Klik és az emberi erőforrások miniszterének figyelmét. A fejlesztésre kijelölt intézmények sok esetben hely- és szakemberhiányra hivatkoznak, amikor nem, vagy nem a szakvéleményben foglaltak szerint biztosítják a hozzájuk küldött fiatalok ellátását. Egyes gyermekeknél a fejlesztő ellátás tartós kiesése jelentős visszaesést okoz állapotukban – rögzítette az alapvető jogok biztosa.
Hanesz József, a Klik elnöke nemrég arról beszélt, hogy utazó gyógypedagógusi hálózattal próbálják enyhíteni a szakemberhiányt, csakhogy a hálózat teherbíró képessége véges, nekik pedig elsősorban az iskolákat kell kiszolgálniuk.
Néhány napja a Szülői Fórum az Autista Gyermekekért csoport nyílt levélben fordult Balog Zoltánhoz. Követeléseiket 12 pontba foglalták. Kiállnak a szabad iskolaválasztásért, illetve azért, hogy a kormány különítsen el fogyatékosügyi alapot, és kapják meg az sni-s gyerekek az ingyenes fejlesztést. „Segítse elő a kormány a valódi integrációt a fogyatékkal élők esetében, ne csak mondvacsinált kirakatpolitikát folytasson” – üzenték a szakminiszternek.
