Erről szól a népszavazási kezdeményezés – mondta Kordás –, amelyet sokan azért támadnak, mert a férfiak előrehozott nyugdíja évi kétszázmilliárdba kerülne. Erre pedig szerinte biztosan van forrás, hiszen a reformok működnek, Magyarországon a gazdaság az uniós átlagnál gyorsabban fejlődik, s több százezer munkahelyet is teremtettek, tehát – ha mindez valóban igaz – jelentősen bővült a járulékalap is – sorolta az érdekvédő.
Ráadásul az sem igaz – tette hozzá –, hogy
a GDP-hez képest túl sokat költünk nyugdíjra.
Az Eurostat adatai szerint 2012-ben a 28 uniós tagállamban nyugellátásokra átlagosan a nemzeti össztermék 13,2 százalékát fordították, míg a visegrádi négyek esetében – Magyarország nélkül – ez 9,8 százalék. A szlovének a GDP 11,6, a lengyelek 11,1 százalékát költik ilyen célra, míg nálunk 9,6 megy erre, de a jövő évi költségvetési törvény már csak 8,6 százalékot irányoz elő. Kordás így állítja: miközben kétségkívül nőttek a bevételek, nyugdíjra kevesebbet szánnak.
A MASZSZ-elnök meggyőződése ezzel szemben az, hogy csupán a Brüsszelnek benyújtott a konvergenciaprogram alapján bőven jutna a nyugdíjakra is. A gazdaság e szerint jövőre 2,5, 2017-ben 3,1, 2018-ban pedig 2,9 százalékkal bővül, ami a költségvetésnek 1151 milliárd forint bevételi többletet jelent. Ez lehetne az egyik forrása férfiak előrehozott nyugdíjának – jelentette ki az elnök –, mert ebből évi ötvenmilliárdot kényelmesen le lehetne csípni.
A szakszervezetek álláspontja, hogy a feketegazdaság legalább részleges kifehérítése is sokat hozna a konyhára.
Ebben készek közösen fellépni a munkaadókkal és a kormánnyal együtt, ha van ilyen szándék. Az egyik lehetőséget a munkaügyi ellenőrzés szigorításában látják, amelyhez szükség lenne a munkaügyi hatóságok önállóságának visszaállítására és a szervezet megerősítésére is. Ebből szerényen csak 15 milliárddal számolnak, s ha még a korrupciót sikerülne kissé visszaszorítani, a tisztességes verseny révén biztosan megtakaríthatnának újabb tízmilliárdot.
|
A kilátások nem jók
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
További pénzeket lehetne visszanyerni, ha visszafognák a nem uniós támogatásokból finanszírozott nagy állami presztízsberuházásokat, s kevésbé bőkezűen támogatnák például az állami tévét, amely nyolcvanmilliárd forintjába kerül az adófizetőknek – hozott fel újabb területeket Kordás. Az érdekvédő szerint jelentős tétel az szja jövő évre kilátásba helyezett egyszázalékos csökkentése is, amit az alacsony jövedelműek észre sem vesznek – havi pár száz forint marad a zsebükben –, míg a tehetősebbnél a fél-egymilliós kereset esetén jelentkező öt-tízezres plusz nemigen számít. Ez évi 120 milliárdnyi kieső bevétel.
Mindebből könnyedén összejöhet kétszázmilliárd,
ami Kordás szerint nem is feltétlenül lesz annyi. Ha eredményes lesz a népszavazás, elsőként 2018-ban mehetnének negyven év után nyugdíjba a férfiak is, és szakértők közreműködésével készített számítások szerint ez akkor a GDP 0,25-0,5 százalékával emelné meg a nyugdíjkassza kiadásait. Vagyis: 75-150 milliárd között lenne a növekmény, és a nemzeti össztermék nyugellátásra fordított hányada még akkor is alig érné el a kilenc százalékot.
Van azonban a dolognak egy másik, a gazdaságtól független vetülete is – mutatott rá Kordás. Elsőként az 1957-ben született embereknek kell 65 éves korukig dolgozniuk, miközben a férfiak várható átlagéletkora a KSH szerint ebben a körben nem egészen 64 esztendő. Az érdekvédő szerint
nem igazán tisztességes úgy emelni a nyugdíjkorhatárt, hogy azt a jogosultak jelentős része meg sem éri.
De például az 1984-esek életkilátásai sem sokkal jobbak, mert a férfiak várhatóan 65 éves korukban hunynak el, míg aki 2004-ben született, átlagosan 68 és fél évre számíthat. Ha addig nem nő ismét a nyugdíjkorhatár, közülük 2069-ben már igen sokan élvezhetik pár évig a nyugellátást.
