A napirend előtti felszólalásokra viszont – amelyek a parlamenti ülésnapok politikai szócsatáinak adnak keretet még televíziós közvetítési időben – az országgyűlési házszabály szerint nem kötelező a kormánynak reagálnia – érvelt az ellenzék, azt gyanítva, hogy a kormányoldal az EP-választás előtt korlátozni akarja megszólalási lehetőségeiket.
Az egyeztetésen a Fideszt képviselő Rogán Antal – aki várhatóan a kormánypárt frakcióvezetője marad – azt mondta: a Jobbik és az LMP egy 24 éve töretlen hagyományt akar megszakítani. Vona Gábor, a Jobbik elnöke újságíróknak azt mondta: Rogán pár hetes türelmet kért tőlük. A néhány hét türelmi idő pedig éppen május 25., vagyis az EP-választás után érhet véget.
A Népszabadság már a múlt héten megírta, hogy kormányzati források a kabinet megalakulását csak az uniós választás utáni napokra várják, és Orbán Viktor kormánynévsort is csak a választást követően hirdet. Az érvelés szerint a Fidesz elnöke nem szeretné ellenzéki támadásoknak kitenni leendő adminisztrációjának a tagjait.
Vona újra alulmaradt
Megállapodás született a bizottsági tisztségviselőkről, annak ellenére, hogy a nemzetbiztonsági bizottság vezetésére az MSZP és a Jobbik is igényt tartott. Hogy a testület elnökének ellenzéki politikusnak kell lennie, törvény írja elő, azt viszont, hogy a legnagyobb ellenzéki frakcióhoz tartozó politikusnak, csak a szokásjog. Erre hivatkozott a Jobbik, és arra, hogy a Portik-, a Welsz- és a Simon-ügy miatt épp a Fidesz nevezi maffiabaloldalnak a szocialistákat.
|
| Maga Vona is vállalta volna, neki sem adták - Teknős Miklós / Népszabadság |
Azt viszont a Fidesz sem szerette volna, hogy a nemzetbiztonsági bizottságot a Jobbik kapja meg. Emlékezetes, hogy a szélsőjobboldali párt 2010-ben is próbálta megszerezni a testület vezetését, de jelöltjük, Staudt Gábor nem ment át a C típusú ellenőrzésen.
Most egyenesen Vona Gábort javasolták a bizottság élére, de végül elálltak ettől, a testület elnöke így továbbra is az MSZP-s Molnár Zsolt lehet.
A kompromisszum alapján a Jobbiké lett a kulturális és a vállalkozásfejlesztési bizottság. Utóbbihoz tartoznak a munkaügyek is – az ellenzék ugyanis kifogásolta, hogy a foglalkoztatáspolitikát a gazdasági bizottság alá sorolják be –, míg előbbihez az oktatás. A Népszabadság úgy tudja, a kulturális bizottság élére Dúró Dóra esélyes.
Hiller István volt szocialista oktatási és kulturális miniszter lapunknak azt mondta: nem örül neki, de tudomásul veszi, hogy a bizottság élére jobbikos politikus kerül. Hozzátette: bár kapott ajánlatot arra, hogy ő vezesse a testületet, nem ért egyet az új struktúrával, amelyben jelentéktelen lesz a szakbizottságok szerepe, és szinte minden fontos kérdés a törvényelőkészítő bizottságban dől el.
A „szuperbizottságot” minden bizonnyal – házalelnöki rangban – Gulyás Gergely fideszes képviselő vezeti majd. Miképpen – ahogy arról lapunk elsőként már a múlt héten beszámolt – parlamenti alelnök lesz Hiller István is, aki tagként azért részt vesz a kulturális bizottság munkájában.
Még van egy próbatétel
A szocialisták megkapták a költségvetési bizottság vezetését, az LMP pedig a fenntartható fejlődéssel foglalkozó testület irányítását. Az ökopárt egyébként közölte: különvéleményt fűznek a megállapodáshoz, részben a május 25. előtti napirend előtti felszólalások lehetőségének kizárása miatt, részben mert nem értenek egyet bizottságok elnevezésével. Azt is kifogásolják, hogy az öttagú LMP-frakciónak csak öt bizottsági hely jár.
Mesterházy Attila MSZP-elnök elfogadhatónak nevezte a bizottsági struktúrát, és közölte, a két elnöki mellett nyolc alelnöki pozíciót kaptak, ez pedig több annál, mint amire számítottak. Elmondta, a zárt tanácskozáson elhangzott olyan mondat, ami azt erősíti, hogy továbbra is hetente ülésezik majd a parlament.
A bizottsági helyekről szóló megállapodás ellenére egy ponton még komoly vitára kell számítani. A Jobbik ugyanis Sneider Tamást jelöli az Országgyűlés alelnökének.
Snieder egykor – Roy néven – a Nemzeti Ifjak Egyesülete nevű szkinhedmozgalom vezetője volt. A szocialisták ezért elfogadhatatlannak tartják, hogy parlamenti tisztségviselő legyen. Ujhelyi István leköszönő alelnök felszólította Kövér Lászlót, vesse latba befolyását, és akadályozza meg, hogy a törvényhozás méltóságán folt essen, az ugyanis nemcsak a parlament, hanem az egész ország szégyene lenne, ha valaki „ilyen erőszakos, fasisztoid múlttal” országgyűlési vezető lehetne.
A Népszabadságot ellenzéki források úgy tájékoztatták, a Fidesz képviselői zárt körben utaltak arra, hogy nem fogják megszavazni Sneider kinevezését.
