A szegedi Csillag börtönben is őriznek tényleges életfogytiglanra ítélteket Kocsis Zoltán / Népszabadság

A tényleges életfogytiglan egyébként a Fidesz szigorúbb büntetőpolitikájának igen fontos eleme – amit az első Orbán-kormány idején vezettek be –, s erről még az alaptörvény is rendelkezik. Így az AB mozgástere korlátozott, de a bíráknak valamit mégis mondaniuk kell, mert Strasbourgban egyértelműen megállapították, hogy embertelen, megalázó büntetési nemről van szó.

Minden elítéltnek joga van ahhoz – mondta ki a nemzetközi fórum idén már egy magyar panaszos ügyében is –, hogy előre meghatározott időközönként, megismerhető szempontok alapján megvizsgálják, indokolt-e a további fogva tartása. Az érintetteknek pedig tudniuk kell, hogy milyen magatartási szabályokat kell betartaniuk, s miként kell viselkedniük, ha valaha ki akarnak jutni a börtönből.

Az emberi jogi bíróság azt is leszögezte, hogy „minden fogvatartottnak – beleértve az életfogytig tartó szabadságveszésre ítélteket – biztosítani kell a rehabilitáció lehetőségét és a szabadulásra való esélyt, ha a rehabilitáció sikeres volt”.

Trócsányi László igazságügy-miniszter a HVG-nek nyilatkozva a napokban kijelentette, hogy „a legbrutálisabb bűntettek elkövetőinek életük végéig börtönben kell maradniuk”. Szerinte a vita egyetlen dologról, a reményhez való jogról folyik: arról, hogy „egy kirívóan súlyos bűncselekmény tettesének joga van-e ahhoz, hogy az ügyét valamikor újra elővegyék”.

Az emberi jogi bíróság álláspontja, hogy a szabadulás reményétől senkit nem szabad visszavonhatatlanul megfosztani, „ezért várhatóan speciális fórumot fogunk itthon létrehozni, amely a tényleges életfogytiglanosok kérelmét meg fogja vizsgálni, majd előterjesztést tesz az államfőnek” – mondta a miniszter.

Ebből az következik, hogy a szabadulás esélyét továbbra is az elnöki kegyelem jelentené, de Strasbourg szerint ez nem hatékony megoldás. A köztársasági elnök e jogköre ugyanis nem biztosít garanciát arra, hogy a büntetést valamilyen időközönként – ami lehet 20-25 év is – rendszeresen felülvizsgálják, ráadásul az államfő tetszése szerint dönthet. A Trócsányi által említett tervezet egyelőre nem ismert, ám a kegyelmi jogkört elég nehéz lehet úgy szabályozni – állítják hazai jogvédők –, hogy az megfeleljen az emberi jogi bíróság által támasztott követelményeknek, például a kiszámíthatóságnak.

Az AB elvileg időhúzásra is játszhat, és megvárhatja, hogy felállítsák a „speciális fórumot”, ami nyilván új helyzetet teremthet. Ugyanakkor akár elébe is mehetnek a dolgoknak, mert a testület eljárásának nem feltétlen akadálya, hogy az alaptörvény szerint szándékos, erőszakos bűncselekmény miatt tényleges életfogytiglan is kiszabható. Ez csak lehetőség, és a részletszabályokat a Btk. tartalmazza.

Az alkotmánybírák az indítvány vizsgálata során nehezen kerülhetik meg azt a tényt, hogy a tényleges életfogytiglan az emberi jogi bíróság döntései alapján embertelen, megalázó büntetés – hangsúlyozza Kolláth György alkotmányjogász. Az AB a strasbourgi verdiktre hivatkozva, szerinte, legalább azt kimondhatná, hogy ez a büntetési nem összeegyeztethetetlen az emberi jogok európai egyezményével. A jogalkotó pedig mulasztást követett el, mert nem alkotta meg azokat a rendelkezéseket, amelyek révén biztosítható lenne az összhang a hazai szabályozás és a nemzetközi szerződések között.