A Szabadság és Reform Intézet idén márciusban fordult az Alkotmánybírósághoz azzal a bedavánnyal, amelyben - arra hivatkozva, hogy az alaptörvény tiltja a közhatalom kizárólagos birtoklására irányuló törekvéseket - kezdeményezték az Orbán-rezsim számos rendelkezésének megsemmisítését.

A beadvány szerzői – Pusztai Erzsébet, Bokros Lajos, Kajdi József és Kerék-Bárczy Szabolcs – emlékeztettek a korábbi alkotmányra, amely szerint „senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására”, márpedig a Fideszt a Szabadság és Reform Intézet szerint efféle szándék vezeti. A szervezet emiatt már tavaly az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult, de a testület hatásköreinek változása miatt az eljárást meg sem indították.

Március 30-ig azonban azokat az indítványokat, amelyekben korábban absztrakt normakontrollt kezdeményeztek – erre januártól már magánszemélyeknek nincs lehetősége –, alkotmányjogi panaszként ismét be lehet nyújtani, ha a kifogásolt rendelkezés az új alaptörvénnyel is ellentétes, a kezdeményező személyes érintettsége igazolható, s a jogsérelem orvoslására nincs megfelelő eljárás vagy a jogorvoslati lehetőségeket kimerítették.

A beadványt az Ab elutasította. Az indoklásból kiderül, hogy a beadványt érdemben nem is bírálta el a testület, amely arra hivatkozott: nem lehetett megállapítani az indítványozó szervezet tényleges személyes és közvetlen érintettségét.