galéria megtekintése

Orbánék hetvenkedésből szívatják a menekülteket

Az írás a Népszabadság
2015. 09. 07. számában
jelent meg.


Lencsés Károly
Népszabadság

Az utóbbi napokban biztosan jóval több, mint tízezer menekülő lépte át tulajdonképpen legálisan az osztrák határt, legalább 150 ezernek viszont az idén nyoma veszett. Nemigen firtatja senki, hová lettek, miközben hivatalosan nem hagyhatták volna el Magyarországot.

Csaknem 145 ezer menedékjog iránti kérelmet regisztráltak januártól augusztus végéig az idén – tudtuk meg a Bevándorlási és Állampolgársági Hivataltól (BÁH). Januárban és februárban Koszovóból mintegy 25 ezren érkeztek, később azonban megváltozott a tendencia, így az esztendő első nyolc hónapjában ötvenezer szír, negyvenezer afgán, 13 és fél ezer pakisztáni, valamint hétezer iraki folyamodott menekültstátusért.

Fotó: Veres Viktor / Népszabadság

Ez utóbbi négy állam polgárai az összes kérelmezőnek a nyolcvan százalékát teszik ki, amit a hivatal a származási országok biztonsági helyzetének további romlásával magyaráz, s ezt igazolhatja, hogy a szírek csaknem harmada az utóbbi két hétben jött.

 

A kormányzati retorikával szemben tehát zömében olyan emberekről van szó, akiknek az élete, testi épsége a hazájában veszélyben volt.

Ennek ellenére eddig alig több mint háromszáz főt ismertek el menekültként, oltalmazottként vagy befogadottként. A magyarázat: senki nem akar itt maradni, és a kérelem benyújtása után a legtöbb kérelmező egyszerűen eltűnik.

A hivatal augusztus végéig 67 ezer ügyben döntött – ebből 15 ezer a tavalyi hátralék volt –, de alig több mint kétezer esetben született érdemi, nagyrészt elutasító határozat, míg a többi eljárást megszüntették, mert a menekülőnek nyoma veszett. Most egyébként 95 ezer kérelem vár elbírálásra, de a BÁH maga is úgy véli, az érintettek zöme már szintén odébbállt.

A rendőrségi statisztikák szerint már több mint 170 ezer határsértővel szemben intézkedtek, és közülük a visszafogadási egyezmények alapján július végéig mindössze négyezret toloncoltak vissza. Miután a befogadó állomásokon három-négyezernél többen nemigen vannak, igen sokan vélhetően nyugatra távoztak, miután a belső határokat alig őrzik. Ezt mutatja, hogy kifelé irányuló határsértés miatt nyárig alig több több kétezer migránst fogtak el, a többi meg mehetett szabadon bármerre. Nekik nyomuk veszett, mert

a dublini rendeletre hivatkozva az eltűnt legalább 150 ezerből csupán mintegy 1500 főt akartak valamelyik uniós tagállamból visszaküldeni, és nem egészen hétszáz esetben hajtották végre az átadást.

A rendszer működőképességének 15-20 éve az egyik feltétele, hogy mindenki gyorsan elhagyja az országot – ezt állítja Gyulai Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi programjának vezetője. Most viszont meg akarták mutatni – magyarázta –, hogy

a kormány egyedül, minden segítség nélkül megoldja azt a problémát, amelyet fideszes politikusok szerint az unió generált.

A jogvédő álláspontja szerint Magyarország ezért pár napig látványosan nem engedte tovább a menekültek egyes csoportjait, demonstrálva, mennyire tiszteletben tartják az uniós jogot.

Hasonló akciókra egyébként időnként már korábban is sor került – emlékeztetett a jogvédő –, de a többség sok éve napokon vagy heteken belül tovább tud utazni nyugatra, és nem tűnt úgy, hogy ez itthon bárkit is aggasztana, miközben 2013 óta már csaknem negyedmillió emberről van szó.

A napokban ugyanez történt, igaz, ezúttal nem egyenként vagy kisebb csoportokban titokban, hanem igen látványosan, hatósági segítséggel – a hatályos közösségi normákat felrúgva – távozhatott több mint tízezer menekülő.

Mellesleg az uniós jog demonstratív tiszteletének része lenne az is – tette hozzá mindehhez a jogvédő –, hogy a menedékkérőknek megfelelő elhelyezési körülményeket és ellátást biztosítanak, kiszűrik a sérülékeny csoportokat, s lefolytatják a nemzetközi normáknak megfelelő menekültügyi eljárást. Viszont

hónapok óta nem történt semmi a befogadó kapacitás valódi bővítésére

– jelentette ki –, utalva rá, hogy az ukrán válság kapcsán a belügyminiszter másfél éve közölte: szükség esetén 170 ezer menekültet is el tudunk helyezni. Most ennek töredékével sem boldogulnak, ugyanakkor nem kérték a karitatív szervezetek és a civilek segítségét, sőt nem tartanak igényt az EU közreműködésére sem, amely határ menti hotspotok felállításával könnyítené meg a regisztrációt és a gyors döntéshozatalt.

Ezzel szemben augusztus 1-jétől olyan szabályok léptek életbe, amelyek alapján esély sincs a menedékkérelmek tisztességes elbírálására – emelte ki Gyulai. A „jogi határzárról” szóló törvénymódosítások hatására a helyzet még reménytelenebbé válik, hiszen az eljárási határidőket tovább szűkítik, és érdemi jogorvoslatra gyakorlatilag lehetőséget sem adnak. Ráadásul aki a kerítésen át jut be az ország területére, azt mindjárt bűncselekménnyel is vádolják majd, ami egyébként az uniós és a nemzetközi jogot is sérti.

Fotó: Reviczky Zsolt / Népszabadság

A javaslatcsomag része, hogy a határon tranzitzónákat jelölnek ki, amelyeket a menekültügyi eljárás végéig senki sem hagyhat el. Csakhogy egyelőre nyoma nincs annak, hogy ezt miként akarják majd megvalósítani, miközben szeptember 15-e, vagyis a törvénymódosítások életbe lépése után – már ha a menekülők száma nem csökken jelentősen –

egyszerre akár húsz-harmincezer embert kellene fogva tartani.

Többségükre egy-két héten belül kiutasítás vár, hiszen a biztonságosnak minősített Szerbiából jönnek, így menedékkérelmüket elfogadhatatlannak kell majd minősíteni. Különben azt sem tudni, mi lesz, ha nem veszik vissza őket. Csupán annyi biztos, hogy a zárt zónákban töltött négy hét után mindenkit be kell léptetni az ország területére, és akkor megint csak mehetnek a menekülők isten hírével tovább.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.