A nemzetbiztonsági törvény ugyanis meglehetősen laza szabályokat tartalmaz. A titkosszolgálat ezek szerint „megszerzi, elemzi, értékeli és továbbítja a kormányzati döntésekhez szükséges, a külföldre vonatkozó, illetőleg külföldi eredetű, a nemzet biztonsága érdekében hasznosítható információkat, továbbá Magyarország érdekeinek érvényesítését szolgáló tevékenységet folytat”.
Ebbe szinte bármi belefér.
Az is – állította egy volt hírszerző –, hogy ráállnak Sorosra vagy az általa támogatott szervezetekre, ha azt feltételezik, hogy az üzletember, illetve a civilek tevékenysége az ország nemzetbiztonsági vagy más érdekeit veszélyezteti. Az pedig szakértők szerint mérlegelés kérdése, hogy mit tekintenek biztonsági kockázatnak. Így kellő fantáziával még azt is e körbe sorolhatják – ami egészen abszurd –, ha valaki olyan kijelentéseket tesz, amelyek hátrányosan befolyásolják az ország nemzetközi megítélését.
A hatályos szabályozás szerint ráadásul a hírszerzés nem bírósági, hanem igazságügy-miniszteri engedély alapján alkalmazhat titkosszolgálati eszközöket. Így nincs valódi, független külső kontroll. Az egyik kormánytagnak kell bólintania rá, ha a kollégája által irányított Információs Hivatal valaki után kutakodni akar. Ebből egyértelműen következik, hogy elég, ha megszületik a politikai döntés, és bárki ellen elindulhat a felderítés.
Ezt különben az emberi jogi bíróság is aggályosnak tartja.
A titkosszolgálat tevékenységi köre sok mindenre kiterjedhet, de az elnevezésből is következik: a munkájukról célszerű keveset beszélni – hangsúlyozta az egykori kém. Mindenki – szövetségi rendszertől független – igyekszik minél több információt szerezni, és a saját érdekeit érvényesíteni, de ezt sehol sem szokták nagydobra verni.
Már csak azért sem, mert ezzel a partnerekben bizalmatlanságot kelthetnek, és
sokat árthatnak az államközi kapcsolatoknak.
Bár informátoraink szerint a porcelánboltban elefántként viselkedő külgazdasági és külügyminiszternél, Szijjártó Péternél sokkal nagyobb károkat már azzal sem okoznak, ha világossá teszik, hogy Soros György a magyar hírszerzés érdeklődésének középpontjába került.
Normális országban forrásaink szerint ilyesmiről csak akkor szoktak beszélni, ha az érintett személy ellen nyílt eljárásban büntetőeljárást kezdeményeznek, mert például kémkedésen érték.