A kabinet lendülete tehát az újabb ciklusban is töretlen maradt. Az összehasonlítás kedvéért: 2006 és 2010 között összesen nem egészen hatszáz előterjesztésről szavazott a Ház.

Az intézet ugyanakkor megállapította, hogy a döntéshozatal azért valamelyest lassult. Míg az előző ciklusban egy tervezetre átlagosan 26 és fél, ezúttal viszont csaknem 39 nap jutott, de ha a nemzetközi szerződéseket figyelmen kívül hagyják, a törvények elfogadására mindössze hat nappal biztosítottak több időt. A Gyurcsány- és Bajnai-kormány egyébként e tekintetben is visszafogottabb tempót diktált, mert akkor 47 nap volt az átlag. Még szembetűnőbb a különbség az egyéni képviselői indítványok esetében. Ezekre a szocialisták több mint két hónapot adtak, míg a Fidesznek most 34 nap is elég volt.

Még úgy is pörögnek, ha nincs telt ház Teknős Miklós / Népszabadság

Az intézet kiemeli: miközben az összes törvény elfogadási ideje nőtt, a sürgős eljárásokat ezúttal gyorsabban folytatták le. Igaz, korábban ez nem jelentette feltétlenül azt, hogy egy jogszabály hamarabb megszületik, mert négy éve 29 és fél napot, vagyis az átlagosnál többet szántak rá. A harmadik Orbán-kormány idején ez nem egészen 25 napra mérséklődött, tehát a rendes ügymenethez képest két hetet nyertek. A kivételesen sürgős eljárásban beterjesztett javaslatokat még ennél is sokkal gyorsabban, átlagosan alig több mint kilenc nap alatt fogadták el.

Tény viszont, hogy a négy évvel korábbihoz képest jóval kevesebb volt a sürgős eljárások száma. A második Orbán-kormány az első évében 65 esetben élt ezzel a lehetőséggel –tehát minden harmadik törvényt az általánostól eltérő szabályok szerint fogadtatták el –, az új ciklusban ez mindössze 16-szor fordult elő. Ezek közül tíz a 2012-ben bevezetett kivételesen sürgős kategóriába tartozott. Ilyen eljárásban főként politikailag érzékeny, illetve gazdasági és adózási tárgyú törvényeket tárgyalt meg a Ház. Ilyen volt például a reklámadóról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó törvénymódosítások, valamint a devizakölcsön-szerződésekről szóló több tervezet. Határozati házszabályi rendelkezésektől eltéréssel szavazták meg a jövő évi költségvetési törvényt, valamint a budapesti vizes világbajnokság megvalósításához szükséges létesítményfejlesztésről szóló tervezetet is, csakúgy, mint a brókerbotránnyal kapcsolatos előterjesztéseket.

A kabinetnek azonban az elemzés szerint nem mindig kellett a sürgős eljáráshoz folyamodnia, a szokásos rendben is képesek voltak nagyobb sebességre ösztönözni a jogszabálygyárat. A déli határra tervezett kerítés felállítása érdekében benyújtott, az ideiglenes biztonsági határzár létesítésével, valamint a migrációval összefüggő törvények módosításáról szóló javaslatot normál eljárásban tárgyalták, és azt pontosan egy hét alatt fogadták el. A kormánypárti többség hasonló tempóban tudta átvinni – szintén normál eljárásban –az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény módosítását is, amely a közérdekű adatigénylés feltételeit szigorította. Ezt június 26-án nyújtották be és július 6-án, vagyis tíz nap múlva szavaztak is róla.