A megyeszékhelyek többségében az elmúlt években csökkentették az önkormányzati cégekbe delegált igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok számát és javadalmazását. Így megszűnőben van az a gyakorlat, hogy a pártokhoz kötődők jelentős jövedelemhez jussanak – gyakran roppant kevés, inkább csak jelképes munkáért cserébe.

Ugyanakkor az a gyakorlat is megszűnőben, hogy a pártok olyan arányban delegálhassanak tagokat az önkormányzati gazdasági társaságokba, ahogyan az aktuális választáson szerepeltek. Kaposváron például a 18 fős közgyűlésbe ősszel 5 képviselőt bejuttató ellenzék – a DK, az Együtt, az LMP, a Jobbik és az MSZP – egyetlen helyet sem kapott a városi cégek gazdálkodását kontrolláló grémiumokban. Az ellenzék belenyugodott ebbe, mondván, ne süssék rájuk a bélyeget: kizárólag a pénz miatt szeretnének tagságot.

A miskolci közlekedési cégnél havi 200 ezer jár az fb-elnöknek Vajda János / MTI

Akadnak olyan városok, ahol mai napig megmaradt a konszenzus az önkormányzati cégek ellenőrzésével kapcsolatban. Így például Egerben és Gyöngyösön, tavaly ősz óta pedig Szegeden is, ahol az új városvezetés – a korábbi Fidesz–Jobbik-koalícióval ellentétben – lehetőséget biztosított az ellenzék számára is, hogy ellenőrizhesse a cégek gazdálkodását. A fővárosi és kerületi cégek it- és fb-tagságához képest vidéken jóval szerényebb javadalmazással kell beérniük a kiválasztottaknak. A miskolci városházán azt a tájékoztatást adták, hogy az it-elnökök legfeljebb a mindenkori kötelező legkisebb munkabér hétszeresét, míg tagjai ennek ötszörösét kaphatják. A felügyelőbizottsági elnökök a legkisebb munkabér ötszörösét, míg a tagok a háromszorosát vehetik fel maximum. Ez például a miskolci hőszolgáltatónál azt jelenti, hogy Zsiga Gábor fb-elnök – aki egyébként a „meg lehet élni 47 ezer forintból” kijelentésével elhíresült Zsiga Marcell, volt fideszes országgyűlési képviselő édesapja – havi bruttó 130 ezer forintért látja el a feladatát. A Miskolc Város Közlekedési Zrt.-nél viszont már 200 ezer forint illeti meg a felügyelőbizottság elnökét.

Akadnak kifejezetten spórolós önkormányzatok is. Szolnokon például csak egy városi cégnél működik igazgatóság: itt az elnök havi bruttó 40 ezer, a tagok pedig 30 ezer forintos javadalmazásban részesülnek. Két vállalkozásnál egyáltalán nem kapnak tiszteletdíjat a felügyelőbizottsági posztokért, ahol viszont igen, ott sem haladja meg az összeg a 40 ezer forintot. Egerben általában 20 és 100 ezer forint közötti javadalmazásban részesülnek az önkormányzati cégek fb-tagjai.

Debrecenben az önkormányzat kizárólagos és többségi tulajdonában álló 13 gazdasági társaságban összesen 41 felügyelőbizottsági tag és 5 igazgatósági tag lát el feladatot. A díjazások havi összege 40-50 ezer forint között mozog. Hasonló összegeket kapnak az érintettek Nyíregyházán is. Kaposváron furcsa kettősség tapasztalható. A négy városi cég egyikénél az igazgatóság elnökének és tagjainak 140 ezer forint a tiszteletdíja, ugyanott az fb-elnöknek 120, a tagoknak 100 ezer jut. A többi társaságban viszont nem jár tiszteletdíj. Hogy az ellenzék hiányában miképp valósul meg az összesen 7,5 milliárd forintból gazdálkodó kaposvári társaságok társadalmi kontrollja, azt majd az idő dönti el. Amúgy arra már volt példa, hogy a kontroll csődöt mondott, hisz a Kaposvári Városgazdálkodási Zrt. elnök-vezérigazgatóját 2012-ben egy év 10 hónapra ítélték 33 millió forint kárt okozó hűtlen kezelésért.