Ezzel kapcsolatban a politikus kérdések sorát tette fel az NVI elnökének, s egyebek mellett arra vár választ, milyen alapon minősítették a szocialisták beadványát idő előttinek. A vita oka egyébként az, hogy a Munkáspárt ebben az ügyben szintén próbálkozott referendummal, ám a Kúria június 30-i jogerős végzésében kimondta: rossz kérdést tettek fel. Ezzel akkor megnyílt az út mások előtt is, hogy e tárgyban népszavazást kezdeményezzenek, és az MSZP, amint a döntés megjelent az NVI honlapján, ezt megtette.
Csakhogy Pálffy Ilona álláspontja szerint a végzés attól a pillanattól kezdve tekinthető jogerősnek, amikor azt a Kúria a saját weboldalán nyilvánosságra hozza. Ez pedig csak később történt meg. A választási iroda különben azért előzhetett be, mert a futárpostával érkezett döntést azonnal megjelentették, miközben a legfőbb bírói fórum még vagy két órát vacakolt. A szocialisták kezdeményezését az NVI elnöke ezért minősíthette idő előttinek.
Egyébként hasonló álláspontot képvisel az Új Magyar Köztársaság Egyesület, amelynek ügyvezetője július 1-jén – tartva attól, hogy valaki megint csak időhúzásra játszva próbálkozik, amire korábban volt néhány példa – hasonló kérdéssel állt elő. Pálffy Ilona ezt a kezdeményezést már elfogadhatónak találta. A döntés joga viszont a Nemzeti Választási Bizottságot (NVB) illeti meg, mert a szocialisták újból benyújtották a saját kérdésüket, így azt a testületnek már érdemben vizsgálnia kell.
Az MSZP-nek különben annyiban igaza van, hogy
a hatályos szabályozásból nem derül ki, mikor válik jogerőssé egy népszavazásról szóló kúriai végzés.
Elvileg elképzelhető, hogy mindjárt a döntés meghozatalának időpontjában, de esetleg csak akkor, amikor a választási iroda tudomást szerez róla. Ugyanígy levezethető, hogy a Kúria honlapján történő közzététel vagy a Magyar Közlönyben való megjelentetés, illetve az érintetteknek történő kézbesítés pillanata lehet a meghatározó.
Vagyis: Pálffy Ilona nehéz helyzetbe lavírozta magát, mert a jogszabályból nem következik, hogy helyesen járt el. Az NVB elnöke egyébként ezzel kapcsolatban a testület egy korábbi ülésén kifejtette: „a bírósági felülvizsgálat lezárul azzal, ha a Kúria kiadja a döntését. Abban a pillanatban, amikor a választási iroda számára ismertté válik, hogy a Kúria döntését meghozta és kiadta, akkor lezárult a felülvizsgálat”. Továbbra is nyitva maradt azonban, miként kell értelmezni a „kiadta” fordulatot. Amikor a döntést elküldték a választási irodának? Amikor közzétették a Kúria honlapján vagy a közlönyben, illetve kézbesítették az érdekelteknek?
Egyelőre tehát nemigen tudni, kinek van igaza,
ezért vélhetően a jogalkotónak kell lépnie valamit. Már csak azért is, mert Harangozó azzal érvel: a boltok vasárnapi zárva tartása kapcsán már előfordult, hogy a Munkáspárt idő előtt nyújtott be népszavazási kezdeményezést, és akkor a beadványozót tájékoztatták erről. „Ahogy minden kezdeményezőt tájékoztattunk volna” – írta az MSZP-s politikus egy korábbi kérdésére válaszolva Pálffy Ilona.
Így megalapozottan vetheti fel Harangozó, hogy most miért nem hívták fel erre a figyelmet. A választási irodától ezzel kapcsolatban azt a felvilágosítást kaptuk, hogy az említett esetben egyáltalán nem tudtak a kúriai döntésről. Tehát a végzést nem küldték meg a számukra, és azt az interneten sem tették közzé. A szocialisták kezdeményezését ezért most az iroda munkatársa átvette, mert a számára nem volt nyilvánvaló kizáró ok – hiszen a verdiktet ismerték –, az elnök későbbi döntését pedig nem előlegezhette meg.
