Elkezdődött a szocialista belháború? Gyurcsány pártszavazást kezdeményez
„Sokszor halljuk, hogy az MSZP vezetése radikálisan meg kívánja újítani a pártot. Mi, a Demokratikus Koalícióban ezzel egyetértünk. A változáshoz szükséges programmal ugyanakkor a mai napig adós az elnökség. Nem világos, hogy mi a változás politikai tartalma, de az sem, hogy mi idézné elő a kívánatos kulturális, morális, szervezeti átalakulást” - olvasható abban a levélben, amelyet Gyurcsány Ferenc írt az MSZP elnökének, Mesterházy Attilának és a választmány első emberének, Simon Gábornak.
A Népszabadság birtokában lévő dokumentumból kiderül, hogy Gyurcsány és platformja ezért - „a párt alapszabályának rendelkezései szerint” - pártszavazást kezdeményez. A feltenni kívánt kérdések pedig azt a cél szolgálják, hogy a tagság közvetlenül vehessen részt vezetőinek megválasztásában, hogy csökkentsék a funkcióhalmozást, hogy átláthatóbb és ellenőrizhetőbb legyen a pártvezetők jövedelmi, vagyoni helyzete, a párt gazdálkodása – olvasható a levélben.
Gyurcsány közli a pártvezetéssel, hogy a kezdeményezés érvényességéhez szükséges aláírásgyűjtést május elseje után megkezdik. „Kérjük, hogy a kezdeményezés érvényesítésével kapcsolatos eljárást június végéig fejezzük be, a pártszavazást pedig a nyári szünetet követően, az őszi politikai szezon kezdetén, szeptember végén tartsuk meg” - zárja sorait a volt miniszterelnök.
Információink szerint Mesterházy és Gyurcsány abban állapodtak meg, hogy a május elsejei majális, az MSZP egyik nagyrendezvénye előtt nem beszélnek nyilvánosan a dokumentumról, hogy ne vigyék el a figyelmet a fontos üzenetekről.
Gyurcsány azonban ennek ellenére felhozta a témát a hétfői frakcióülésen, ismertetve a pártszavazással kapcsolatos elképzeléseket. Úgy tudjuk, heves vita bontakozott ki az ügyben és a többség Gyurcsánnyal szemben foglalt állást. Információink szerint még Lendvai Ildikó korábbi pártelnök is értetlenségének adott hangot a gyurcsányi kezdeményezéssel szemben.
Érdekesség, hogy a párt radikális átalakítására Gyurcsány már tett egy kísérletet még pártelnökként, a centralizációs törekvéseit azonban a párt kongresszusának többsége nem támogatta. Úgy vélték ugyanis, hogy túlzott erő koncentrálódott volna a pártelnök kezében, csökkentette volna a kongresszus mozgásterét, az elnökségnek pedig erősebb jogosítványai lettek volna: felülírhattak volna például területi szervek és testületek határozatait. Utóbbival kapcsolatban azóta többen megjegyezték: ha a szigorítás átment volna, talán megelőzhetőek lettek volna a tagtoborzási és a jelöltállítási botrányok is.
Az is tény, hogy Mesterházy Attila pártelnökké választása után meghirdette az MSZP alapszabályának módosítását, az ezzel kapcsolatos előkészítő munka már megkezdődött, a felmerülő kérdésekben pedig kikérik a tagság véleményét is.
