galéria megtekintése

Elképesztő tiszteletdíjakat szór el a külügy az 56-os emlékévben

26 komment


Czene Gábor

Az ’56-os évfordulón 106 külképviselet szervez programokat abból az egymilliárd forintból, amelyet Szijjártó Péter minisztériuma nyert a Schmidt-bizottságtól.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) pályázatainak összesített pénzügyi terve szerint a tárca egymilliárd forintot nyert az 1956-os Emlékbizottságtól. Ebből bruttó 140 millió forintot tesz ki a reprezentációs költség,

tiszteletdíjakra 210 milliót különítettek el,

szállítási szolgáltatásokra 57 millió forint, utazási költségre 80 millió, szállásköltségre 50 millió, reklámra 34 millió, könyvkiadásra 30 millió jut.

 

Tovább szemezgetve a tételek között: kiállításokra 51 millió forintot költenek majd, míg emlékhelyek, emléktáblák, szobrok készítésére és felállítására 100 milliót. Ez nem is olyan sok. Legalábbis ahhoz képest, hogy terembérletre viszont 107 millió forint megy el.

Schmidt Mária. Döntő helyzetben
Schmidt Mária. Döntő helyzetben
Rosta Tibor / MTI

A rendezvények legfőbb üzenete az, hogy 1956 – a XX. század egyik legjelentősebb antikommunista forradalmának – harcosai hősök voltak, akik tudatosan fordultak szembe az évszázad két embertelen diktatúrájának egyikével. A programokat azzal a szándékkal szervezik, hogy antikommunista hősök emlékezetének ápolását és példaként a világ elé tárását az országimázs-építés szolgálatába állítsuk – áll a KKM projektleírásában.

A dokumentum szerint a tárca kiemelten kezeli a lengyel–magyar szolidaritás kérdését, és szintén kiemeltként tekint tizennyolc olyan helyszínre, ahol számottevő ötvenhatos magyar emigráció, illetve a forradalom menekültjeinek a leszármazottai élnek. Ahol erre igény mutatkozott – például Argentínában és Kanadában –, közös rendezvényeket szerveznek az emigráció tagjaival. A programok „kiemelt célcsoportja az ifjúság", a közép- és felsőfokú tanulmányokat folytató fia­talok:

abban a tudatban szeretnék megismertetni őket a kommunista diktatúra elleni küzdelemmel, hogy idővel a „fogadó ország" véleményformálóivá, sőt, döntéshozóivá válhatnak.

A tárca úgy érzi, a programok tervezésekor mindenképpen figyelembe kell venni az országspecifikus szempontokat is. A talányos megfogalmazás szerint „ugyanazon üzenet – a hősiesség, a helytállás – a helyi viszonyoknak megfelelően más és más hangsúlyokkal továbbítható”.

Előzőleg a minisztérium megkereste az összes külképviseletet és külföldi magyar intézetet. A szaktárca megfogalmazása sze-
rint mindenki reagált, mi több, „meghatározó többségük” programjavaslatokat is tett. Csak roppant indokolt esetben mondtak le néhányan a megemlékezésről (például a háborútól sújtott Szíriában). Összesen 106 külképviselet csaknem hatszáz programot rendez a forradalom évfordulója alkalmából.

Szijjártó Péter minisztériuma – mint arról korábban beszámoltunk – a rendezvények megszervezésére egymilliárd forintot nyert a Balog Zoltán miniszter és Schmidt Mária kormánybiztos vezetésével működő 1956-os Emlékbizottságtól. A tárca csak közérdekű adatigénylésünkre küldte át a pályázati anyagot.

Kifejezetten kértük, hogy a tájékoztatás terjedjen ki arra is, az egymilliárdos támogatásból pontosan mikor, hol és mekkora költséggel tartanak emlékrendezvényeket.

A projektleírásból kiderül, hogy létezik olyan táblázat, amely részletesen felsorolja a 106 külképviseletet és a hatszáz programot, ám ezt a mellékletet nem tartalmazták az elküldött dokumentumok.

A tárca ugyanakkor megnyugtatta lapunkat: „A támogatott projekt keretében megvalósuló rendezvények sajtónyilvánosak ­lesznek”.

A pályázatot Balogh Csaba közigazgatási államtitkár jegyzi. Érdekesség, hogy a pályázati papírokon április végi dátumok szerepelnek (27-e vagy például 28-a), a programok tervezett kezdeteként viszont a minisztérium április 1-jét adta meg. Az 1956-os Emlékbizottság honlapja szerint júliusban kötötték meg az egymilliárd forintról szóló támogatási szerződést. A programok elvileg jövő április végéig tartanak, de a külügy egymilliárdos „forrásigénye” csak 2016-ra vonatkozik.

Amerikai kaland

Azért különösen sajnálatos, hogy a külügy tájékoztatása nem tartalmaz részletes programismertetőt, mert így kiderülhetett volna: szerepelt-e a tavasszal összeállított menetrendben Orbán Viktor kormányfő amerikai útja, ha igen, milyen helyszínnel.

A Népszabadság írta meg, hogy a washingtoni Woodrow Wilson Nemzetközi Kutatói Központ nem rendez tudományos konferenciát 1956 évfordulója alkalmából. Ebben erősen közrejátszott, hogy az intézet nem akart pódiumot adni az esetleg felbukkanó magyar miniszterelnöknek. A visszalépés egyértelműen a magyar diplomácia kudarca, hiszen a rendezvény megtartását formálisan a magyar nagykövetség javasolta.
Orbánnak – írtuk – a Pentagon dobott mentőövet. Az évfordulós történészkonferenciának végül a washingtoni Fort McNair támaszponton lévő National Defense University (Nemzetvédelmi Egyetem) ad otthont.

Bár Szijjártó Péter miniszter az Indexnek korábban elmondta, hogy szóba jött Orbán amerikai utazásának lehetősége, a tárca hivatalos álláspontja most az: „A magyar miniszterelnök személyes részvétele az előkészítés alatt álló történészi konferencián semmilyen módon nem merült fel.” (Munkatársunktól)

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.