Futó szerint mindenekelőtt tisztáznia kellett volna a szenátusnak, hogy nem évült-e el az ügy, azaz, hogy jogilag van-e még egyáltalán lehetőség a húsz évvel ezelőtti döntések megmásítására. Nemleges válasz esetén a doktori értekezés érdemi vizsgálata nélkül meg kellett volna szüntetni az eljárást.

Annak a kérdésnek, hogy ki a felelős, ha a doktori védés utóbb szabálytalannak bizonyul, ténylegesen csak akkor van (volna) jelentősége, ha az államfő pert indítana, bíróság előtt is meg akarná védeni a kisdoktoriját. Erre azonban az eddigi nyilatkozataiból kiindulva várhatóan nem kerül sor.

Futó Barnabás úgy véli, az egyetem akkor járt volna el eljárásjogilag helyesen, ha – mindenekelőtt – meghallgatja az ügyben Schmitt Pált. Lehetséges, véli Futó, hogy a végső döntést az általa elmondottak sem befolyásolták volna, de az eljárás elegánsabb, a felsőoktatási törvény alapján pedig aggálytalan lett volna. Sőt, azokat is illendő s talán célszerű is lett volna meghallgatni, akik annak idején témavezetőként, opponensként, bírálóként vagy bármilyen más formában részt vettek a doktori elkészítésében, odaítélésében.

Ezt követően Futó szerint két utat választhatott volna az egyetem szenátusa.

Egyfelől a Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságot kérhette volna fel, hogy forduljon a témában illetékes nemzeti erőforrás miniszterhez, s kezdeményezze keresettel Schmitt Pál doktorijának bírósági elvételét. Másfelől, az államfő meghallgatása után, a bizonyítási eljárás lefolytatása és a mindezek után meghozott szenátusi döntéssel szemben – egy külön e célra felállított egyetemi testület előtt – jogorvoslati lehetőséget kellett volna adni. Amennyiben ez a fórum is fenntartja álláspontját, a bírósági utat is biztosítani kellett volna számára.

Futó Barnabás hangsúlyozta: amit a felsőoktatási törvény nem szabályoz, azzal kapcsolatban a Közigazgatási eljárási törvény előírásai az irányadóak. Márpedig, ha egy gyorshajtásért kiszabott büntetés miatt lehet bírósághoz fordulni jogorvoslatért, aligha képzelhető el, hogy egy vitatott tudományos fokozat ügyében a bíróságnak ne lehessen felülvizsgálati joga, sőt ezt a ma hatályos felsőoktatási törvény elő is írja.

A SOTE szóvivője egy korábbi nyilatkozata után felhívta Futót, hogy szívesen meghallgatnák a véleményét az egyetem illetékesei. Szerinte mindenki számára jobb lett volna, ha előbb teszik, ha még a döntés előtt konzultálnak eljárásjogban jártas jogászokkal, bárkikkel. Meglehet, hogy akkor is ugyanezt a döntést hozzák, de legalább támadási felületet sem hagytak volna magukon – jegyezte meg Futó Barnabás, utalva Schmitt Pál péntek esti nyilatkozatára, amelyben az államfő maga is sérelmezte, hogy meg sem hallgatta őt a SOTE szenátusa.