Bár a kormány 2019-re kilenc új fegyintézet megnyitására tett ígéretet, s így csökkenhetne a mintegy 140 százalékos zsúfoltság, egyelőre semmi sem utal arra, hogy miből és hol épülnek fel az új börtönök. Márpedig a strasbourgi bíróság által adott határidő december 10-én lejár.
Ez esetben amúgy népi ellenállásra sem hivatkozhat a kormány, mert a menekülttáborokkal ellentétben börtönöket szívesen látnának területükön az önkormányzatok. Egy börtön több száz új munkahelyet teremt, még akkor is, ha a munkák egy részét, akár a börtön felépítését is, rabokra bízzák.
Információink szerint most válaszút elé kerülhet a parlament és a kormány. Strasbourgi forrásokra hivatkozva több, elítélteket képviselő ügyvéd is azt közölte lapunkkal, hogy a bíróság egyben kívánja tárgyalni a mintegy 3000-4000 magyar fogvatartott beadványát valamikor december elején.
A kormány (és az adófizetők) számára az előjelek nem túl jók. A bíróság eddig fejenként több mint tízezer eurót ítélt meg az embertelen körülmények között raboskodóknak. Ha a gyakorlat folytatódik, akkor a per végén akár 10-13 milliárd forint kártérítés megfizetésére is kötelezhetik a magyar államot.
|
Cellainformáció: túlzsúfoltak a hazai büntetés-végrehajtási intézetek
Szabó Barnabás / Népszabadság/archív |
Folyosói pletykák szerint a bíróság a márciusban féléves határidővel kért kibontakozási tervet is számon kérheti, s ha nem kap kielégítő választ, újabb egy-, esetleg kétéves határidőt írhat elő. Ha ennek lejártáig sem csökkentjük érzékelhetően a börtönök zsúfoltságát, az újabb eljárásokat és büntetéseket vonhat maga után.
Egyelőre azonban még csak ott tartunk, hogy
az egyik fegyintézet mintha megelégelte volna, hogy rabjai Strasbourggal leveleznek. Egy ügyvéd tucatnyi, az őt korábban az adott intézményből írásban megkereső rabnak írt levelét kapta vissza a közelmúltban azzal a jelzéssel, hogy a címzett ismeretlen vagy ismeretlen helyre költözött.
A civil életben előfordul az ilyesmi, na de egy börtönben? Ott minimális elvárás, hogy legalább azt tudják, éppen hol vannak az elítéltek.
Az ügyvéd panaszára a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága visszautasította a feltételezést, hogy így próbálnák csökkenteni a perek számát. Megkeresésünkre pedig azt a választ adta, hogy „a büntetés-végrehajtási intézeteknek kiemelten fontos az elítéltek jogainak maradéktalan biztosítása. Az érintett bv-intézetben belső vizsgálat indult. Kivizsgálják a panaszt, és amennyiben szükséges, felülvizsgálják kézbesítési gyakorlatukat”.
