Elhunyt Thurzó Tibor

Életének 78. évében péntek hajnalban elhunyt Thurzó (Frenkl) Tibor Aranytollas újságíró, szerkesztő - tudatta a család.

Thurzó Tibor 1932. szeptember 29-én született Budapesten. Az Evangélikus Teológiai Akadémián, majd 1952-től 1955-ig az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar irodalom szakon tanult. 1955-1956-ban a Néphadsereg című újság munkatársa, 1956 októberében-novemberében a Magyar Honvéd szerkesztője volt. Ezután nem kapott újságíró állást, előbb szabadúszóként, később általános iskolai tanárként dolgozott.

Négy esztendővel a forradalom után politikai vád alapján elítélték, 1959-1961-ben börtönben volt, majd 1967-ig ismét csak szabadúszóként tevékenykedhetett. Ezt követően a Népszava szerkesztője, illetve a Magyar Nemzet főmunkatársa lett. A Köztársaság című lapot 1992 áprilisában, a Respublikát 1994 májusában alapította és szerkesztette. Ez utóbbit 1995. májusi megszűnéséig jegyezte főszerkesztőként.

Budapest, 2010. június 18.Életének 78. évében péntek hajnalban elhunyt Thurzó (Frenkl) Tibor Aranytollas újságíró, szerkesztõ. Thurzó Tibor pályafutása során a Népszava szerkesztõje, a Magyar Nemzet fõmunkatársa, a Köztársaság, a Respublika és a Média Hungária címû folyóirat alapítója, illetve fõszerkesztõje volt. Több éven át õ töltötte be a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) etikai bizottságának elnöki tisztségét, az utóbbi években az Egy Emberibb Világért alapítvány kuratóriumi tagjaként tevékenykedett. A felvétel 2008. november 10-én készült az Egy Emberibb Világért Közhasznú Alapítvány bemutatkozó sajtótájékoztatóján a Magyar Tudományos Akadémián.MTI Fotó: Illyés Tibor

Thurzó Tibor több éven át a Magyar Újságírók Országos Szövetsége etikai bizottságának elnöki tisztségét töltötte be. A Horn-kormány idején a Miniszterelnöki Hivatal munkatársa volt. 1997-től a Média Hungária című folyóirat főszerkesztőjeként dolgozott. Az utóbbi években az Egy Emberibb Világért alapítvány kuratóriumi tagjaként tevékenykedett.

Thurzó Tibor nevéhez több kötet kapcsolódik. Ő szerkesztette sok más kiadvány mellett a Ha Isten nem volna - Egyház és állam másfél évtizede a Magyar Köztársaságban című, 2005-ben megjelent könyvet, amelyben interjúk olvashatók közjogi méltóságokkal és egyházi vezetőkkel.

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.