Elhunyt Fekete János bankár
Múlt pénteken Budapesten elhunyt Fekete János bankár, aki a rendszerváltás előtt évekig a Magyar Nemzeti Bank alelnökeként dolgozott. Temetésére szűk családi körben a mai napon, kedden került sor.
Fekete János korának kiemelkedő tehetségű bankára, remek üzleti érzékkel megáldott karizmatikus egyénisége volt - mondta Simor András az MTI-nek kedden. A Magyar Nemzeti Bank elnöke hozzátette: "Nézeteivel, véleményével, hitvallásával lehetett egyetérteni vagy vitatkozni, csak figyelmen kívül nem lehetett hagyni, mint ahogy őt magát sem. Keze és irányítása alatt egy nemzedék nőtt fel a Magyar Nemzeti Bankban. Szegényebb lett nélküle az ország" - mondta Simor András.
Fekete János 1918-ban született. A közgazdász 1936-ban a szarvasi takarékpénztárban kezdett dolgozni. Onnan jutott el a magyar, majd a nemzetközi pénzügyi élet csúcsaira. A Magyar Nemzeti Bankba 1948-ba lépett be, amelynek devizagazdálkodási főosztályát vezette 1948-1950, majd 1953-1988 között, közben 1950 és 1953 között a Pénzügyminisztériumban irányította a devizafőosztályt. 1968-tól a jegybank első elnökhelyettese lett. 1980-tól nyugdíjazásáig nyolc éven át az MNB első elnökhelyettese volt. 1982-től 1988-ig a Nemzetközi Valutaalap magyarországi kormányzója. Nevét a hazai gazdaságtörténelem összeköti Magyarország rendszerváltás előtti nagy külföldi hitelfelvételeivel, amelyek felvételénél ott bábáskodott.
– Az 1956-os események nyomán Magyarország devizatartalékai kiürültek, így az import deviza ellenértékét az ország nem volt képes kifizetni, ezért Fekete János felkereste a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) kormányzótanácsát annak érdekében, hogy Magyarországnak 100 millió dollár kölcsönt nyújtsanak - emlékezett vissza a korabeli eseményre Zdeborsky György, a Magyar Fejlesztési Bank elnöke, aki a Fekete János vezette devizagazdálkodási főosztály munkatársaként egykori főnökétől ismerte a történetet. Amikor a kormányzótanács egyik tagja, a Bundesbank elnöke garanciát kért a hitel visszafizetésére, Fekete így válaszolt: "a garancia az én szavam". Fekete János vezette azt a tárgyalódelegációt, amely megalapozta, hogy Magyarország, a szocialista tömb országai között elsőként, 1982-ben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank tagjává váljon. A gazdaságtörténeti dokumentumok rögzítik, hogy a belépés a magyar politikai vezetés támogatásával történt, a szovjet vezetés nemtetszése ellenére.
Politikai tevékenységet 1985-1990 között folytatott, amikor országgyűlési képviselő, a külügyi bizottság tagja volt.
A rendszerváltást követően 1990-1991-ben a Leumi-Hitelbank Rt Budapest alelnökévé választják, 1991-1994 között az igazgató tanács elnöke volt. 1995-től a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. elnöki tanácsadója, majd a Bank of China (Hungary) Rt igazgatósági tagja és a Magyar Fejlesztési Bank Rt. vezérigazgatói tanácsadója. Fekete János egész életében szerette és támogatta a sportot, ezen belül is a labdarúgást: 1976-2001 között az MTK elnöke, később a klub örökös és tiszteletbeli elnöke volt.
Fekete János 1980-ban Állam Díjat kapott, 2006-ban pedig az államfő kifogásai ellenére Széchenyi-díjat. A március 15-i ünnepségen Sólyom László nemtetszését úgy éreztette, hogy nem fogott kezet a kitüntetettel.
