Elhunyt Göncz Árpád, a rendszerváltás emblematikus alakja, aki a Magyar Köztársaság első szabadon választott államfője volt 1990–2000 között.
hirdetés
Göncz Árpád a XX. századi magyar demokratikus mozgalmak kiemelkedő szereplője – így ír a volt köztársasági elnökről a róla elnevezett alapítvány honlapja. Az alapítvány méltatása szerint közvetlen személyisége, rendkívüli nyitottsága, megalkuvás nélküli, kikezdhetetlen erkölcsi tartása, feleségével, Göntér Zsuzsannával közös mély szociális érzékenysége állnak máig töretlen népszerűsége mögött.
Göncz Árpád 1922. február 10-én Budapesten született értelmiségi családban. 1944-ben a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karán diplomázott, a tanulás mellett az Országos Földhitelintézetben dolgozott.
1944 februárjában behívták katonának, de megszökött Németországba vezényelt egységétől. A Magyar Diákok Szabadságfrontja Táncsics zászlóaljának tagjaként részt vett az ellenállási mozgalomban. Megsebesült. Többször szovjet fogságba került, de sikerül megszöknie.
1945-től a Független Kisgazdapárt tagja. Először az FKgP ifjúsági szervezetének elnöke és a Nemzedék című lap felelős szerkesztője, később a párt parlamenti csoportjának titkára, Kovács Béla személyi titkára, valamint a párt főtitkára volt.
1946-ban kötött házasságot Göntér Zsuzsannával. A kisgazdapárt feloszlatása után segédmunkásként, majd hegesztőként és csőlakatosként dolgozott. 1952-ben beiratkozott a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre.
hirdetés
Az ötvenhatos forradalom idején a Magyar Parasztszövetségben dolgozott. November 4-e után részt vett a Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom által benyújtott memorandumok elkészítésében és az indiai követségre juttatásában. 1957 februárjában segített külföldre juttatni Nagy Imre „A magyar nép védelmében” című kéziratát. Májusban letartóztatták, a Bibó-per másodrendű vádlottjaként 1958. augusztus 2-án életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték a fellebbezés lehetősége nélkül.
Fotó: Kovács Bence / Népszabadság/archív
1960 márciusában részt vett a váci éhségsztrájkban, 1963-ban amnesztiával szabadult. Első műfordításai – egy Huxley-novella, a Szombat délután, és Golding: A torony – 1964-ben jelentek meg az Európa Kiadónál. 1965-től sorra jelentek meg műfordításai. 1981-től a Magyar Írószövetség műfordítói szakosztályának elnöke.
1971-ben írta első regényét, a Sarusokat, amely 1973-ban jelent meg. Ezt a Találkozások című elbeszéléskötet (1980) és a Hazatérés című regény (1991) követte. Drámái: Magyar Médeia (1976), Rácsok (1979), Mérleg; Pesszimista komédia; Perszephoné; Sarusok (1990). Ő fordította magyarra többek között J. R. R. Tolkientől A gyűrűk urát, John Updike több regényét – köztük Az eastwicki boszorkányokat – Arthur C. Clarke 2001: Űrodüsszeiáját és Malcolm Lowry kultuszregényét, a Vulkán alattot is. Irodalmi munkásságáért 1983-ban József Attila-díjat kapott. 2002-ban a Magyar Tolkien Társaság tiszteletbeli elnökévé választották.
Így reagáltak a politikusok
Fidesz: Tisztelettel őrizzük emlékezetünkben Göncz Árpád volt államfőt, aki aktív és fontos politikai szereplője volt azoknak az éveknek, melyekben Magyarország a diktatúrából a demokráciába való átmenet útjára lépett – írta a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnöksége nevében Orbán Viktor pártelnök-miniszterelnök. Az MTI-hez eljuttatott részvétnyilvánításban a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnöksége együttérzését fejezi ki a kedden elhunyt Göncz Árpád családjának.
Kormány: Göncz Árpád, a rendszerváltás utáni szabad Magyarország első demokratikus úton megválasztott köztársasági elnöke tíz éven keresztül legjobb tudása szerint szolgálta az újjászülető magyar demokráciát – olvasható a kormány részvétnyilvánításában, amelyet a Kormányzati Információs Központ juttatott el kedden az MTI-hez. A kormány őszinte részvétét és együttérzését fejezte ki a kedden elhunyt Göncz Árpád családjának. A kormány – a családdal egyeztetve – a későbbiekben gondoskodik a méltó temetésről – írták.
MSZP: Tóbiás József, az MSZP elnöke közleményében azt írta, szívből gyászolja Göncz Árpádot, aki számára mérce, példa és jelkép is. Az ellenzéki politikus szerint elnöki pályafutása örök mérce minden politikusnak a hatalomhoz való egyedül lehetséges és tisztességes viszonyhoz. Tóbiás József osztozik a család gyászában, és azon van, hogy a szocialisták méltók legyenek Göncz Árpád a népet szolgálni kívánó, érzékeny és mindig az elesettek érdekeit néző politikájához.
Jobbik: Ezúton fejezzük ki részvétünket az elhunyt Göncz Árpád családja felé.
1981-ben részt vett a Bibó-emlékkönyv szerkesztésében. A kötetben tette közzé „Élet és szó egy anyagból” című emlékező írását. 1988-ban a Történelmi Igazságtétel Bizottság egyik alapítója, majd Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének megnyitó szónoka volt.
hirdetés
Alapító tagja a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, majd a Szabad Demokraták Szövetségének.
1989-től az Emberi Jogok Ligája budapesti tagozatának ügyvezető elnöke, 1989-től 1990-ig az Írószövetség elnöke, majd tiszteletbeli elnöke.
Fotó: Gárdi Balázs / Népszabadság/archív
1990 májusától országgyűlési képviselő volt, 1990 augusztusától 2000 augusztusáig pedig a Magyar Köztársaság elnöke. Az 1990-es taxisblokád idején az Antall Józsefet betegsége miatt a miniszterelnököt helyettesítő Horváth Balázs belügyminiszter a hadsereg bevetését fontolgatta. Göncz Árpád behívatta a hadsereg főparancsnokát, és köztársasági elnökként megtiltotta, hogy a katonák közbelépjenek. Ő nyújtotta be a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényt a parlamentnek, mivel az akkori törvények szerint több ezer taxist kellett volna elítélni.
1990 és 1994 között az elnök több törvényt küldött normakontrollra az Alkotmánybírósághoz. Ezek közül a legemlékezetesebb az úgynevezett Zétényi–Takács-törvény volt, amely lehetővé tette volna a kommunista diktatúra idején elkövetett, időközben elévült bűnök megbüntetését.
Az 1991-ben kezdődő médiaháborúban a köztársasági elnök többször is megakadályozta Hankiss Elemérnek, az MTV és Gombár Csabának, a Magyar Rádió elnökének leváltását.
1992. október 23-án nem kezdhette el beszédét a Kossuth téren, mert szélsőjobboldaliak kifütyülték. Miután percekkel később sem csendesült a bekiabálás és füttyögés, végül le is tett a beszéd elmondásáról. 1997-ben visszaküldte a parlamentnek a privatizációs és az összeférhetetlenségi törvényt.
Köztársasági elnökként Göncz Árpád az ország legnépszerűbb politikusa volt, 1995-ben elsöprő többséggel választotta újra a parlament a jobboldal akkori jelöltjével és későbbi utódával, Mádl Ferenccel szemben. „Ha szolgálni kívánok valakit, azokat kívánom szolgálni, kiknek szolgájuk nincsen: a védteleneket. Akiknek sem a darutollas úri világban, sem az egyenlők közt egyenlőbbek világában nem jutott jó szó” – mondta 1990. augusztus 3-án, amikor az Országgyűlés a Magyar Köztársaság elnökévé választotta.
Utolsó videónk Göncz Árpáddal 2012. február 9-én készült, amikor a volt államfőt szerenáddal köszöntötték kilencvenedik születésnapja alkalmából.
