A módszertani problémákat tavaly októberben alaposan kivesézte a Magyar Narancs online oldala. A cikk kitért rá, hogy a felmérés nem csupán néhány napig tartó internetes karriert futott be: a jobboldali többségű önkormányzat ingyenes hetilapja – „Miskolc a Fideszben bízik” címmel – kétszer is idézett belőle, kiemelve a Fidesz kedvező megítélését tükröző számokat.
A tárgyi tévedést is tartalmazó kérdések nyomán az jött ki ugyanis, hogy a helyi fideszesek ismertebbek és népszerűbbek az ellenzéki politikusoknál. A felmérésnek ezt a részét Tompa Sándor, a DK (Demokratikus Koalíció) miskolci elnöke is politikailag elfogultnak tartja, amit nem szabad komolyan venni. Bár a baloldal időközben a korábban polgármesterjelöltnek elkönyvelt MSZP-s dr. Simon Gábor helyett – ellenzéki körökben is tiltakozást kiváltva – Pásztor Albert volt rendőrkapitány mellett kötelezte el magát, Tompa szerint ennek semmi köze a kutatáshoz.
Ahhoz van köze – hangsúlyozta –, hogy az uniós választás után „új helyzet” állt elő. (A miskolci Simon Gábor esélyeit gyaníthatóan az sem növelte, hogy történetesen ugyanúgy hívják, mint országos botrányba keveredett budapesti párttársát.) A vizsgálat ugyanakkor olyan adatokkal is szolgált, amelyek hitelességét a DK-s elnök sem vonja kétségbe. Tompa Sándor eljuttatta lapunkhoz a kutatási prezentációt, amelyet annak idején az egyetem honlapjáról töltött le és őrzött meg.
A felmérés egy év elteltével is tartogat érdekességeket. Különösen annak fényében, hogy a fideszes városvezetés azóta megkezdte a romák kitelepítését az úgynevezett számozott utcákból. A felnőtt lakosság körében, ezerfős mintán végzett kérdőíves felmérés szerint a nagy többség, 79 százalék szeret Miskolcon élni. Ennek ellenére 40 százalék elköltözne a borsodi megyeszékhelyről. A kilenc lehetséges ok között szerepelt az is, hogy a „sok roma miatt”.
Ezt a választ azonban a megkérdezettek csupán 3 százaléka jelölte meg. Viszonylag nagy számban hivatkoztak a rossz életkörülményekre (13 százalék), de messze a legtöbben (44 százalék) azok voltak, akik a „munka miatt” hagynák el a várost. Más eredmények is bizonyítják, hogy a megyeszékhelyen a munkahelyek hiánya jelenti a legnagyobb gondot.
Miközben a közvilágítással, az utcák és terek hangulatával, a vásárlási lehetőségekkel vagy például a városi programokkal általában elégedettek az emberek, kimagaslóan sokan nyilatkoztak negatívan a miskolci munkalehetőségekről: 29 százalék „nem elégedett”, további 39 százalék „egyáltalán nem elégedett”. Az „elégedettek” és „nagyon elégedettek” aránya együttvéve is csak 8 százalék. (18 százalék az „is-is” kategóriát választotta, 6 százalék nem válaszolt.)
A turizmus fellendítését, az egészségügyi ellátás vagy a közlekedés fejlesztését a megkérdezettek néhány százaléka nevezte az elkövetkező évek legfontosabb feladatának, a közbiztonság javítását 14 százalék. Az elvégzendő feladatok sorában toronymagasan – 32 százalékkal – a munkahelyteremtés lett az első. Tompa Sándort személyes tapasztalatai is abban erősítik meg, hogy a munkanélküliség minden más problémát háttérbe szorít Miskolcon.
A jelenlegi fideszes városvezetés mesterségesen szítja az etnikai feszültségeket, hangulatot kelt a romák ellen – jelentette ki. Akadnak olyan városrészek, ahol valóban konfliktusokkal jár az együttélés, de a „számozott utcákra” pont nem ez a jellemző. A Fidesz ennek ellenére azzal kampányol, hogy megszabadítja a cigányok lakta nyomornegyedtől a várost – mondta a DK-s politikus, aki szerint ebben részben gazdasági érdek játszik közre (kell a hely az új stadion parkolójának), részben a Jobbik nyomása.
Elsősorban a jobboldali és szélsőjobboldali tábor között létezik átjárás – állapította meg Tompa. A szóban forgó kutatás a másodlagos pártpreferenciákat is vizsgálta, tehát azt, hogy a választók a saját pártjukon kívül mely más pártra szavaznának. A felmérésből az derül ki, hogy a miskolci MSZP-sek közül csak 7 százalék, a fideszesek közül viszont 17 százalék lenne hajlandó átszavazni a Jobbikra.
