Az Alkotmánybíróságnak abban kellett állást foglalnia, hogy sérti-e az indítványozó alaptörvényben biztosított jogát, ha a bíróság a törvényt úgy értelmezi, mint a Kúria vitatott ítéletében, vagyis úgy, hogy az internetes oldalon közzétett kommentek – a felhasználók bejegyzései az oldalon közzétettekről vagy velük kapcsolatban – tartalmáért az indítványozó akkor is felel, ha nem volt tudomása a jogsértő tartalomról, vagy a sértett kívánságára azonnal el is távolította.
A határozat indokolása hangsúlyozta: az internet nem jogmentes terület, az internetes kommunikációban tanúsított emberi magatartások és formák a jogi szabályozás tárgyát képezhetik. Alkotmányossági szempontból tehát az új technológiák által nyújtott tereken és felületeken, valamint kommunikációs csatornákon, így az interneten zajló nyilvános kommunikációban érvényesítendők az alaptörvényben rögzített alapvető jogok és kötelezettségek – mutatott rá a testület. Hozzátették: ugyanez a védelem is megilleti például az internetes magánkommunikációt – például e-mail, telefon, SMS –, mint a hagyományos eszközökkel folytatottat.
Az AB szerint nem vonható kétségbe, hogy a blog és a komment is közlésnek minősül, s mint ilyen az alaptörvény cikkének védelmi körébe esik. A testület szerint a kommentek moderálása nem mentesít a jogsértő közlésért való felelősség vagy a helytállás kötelezettsége alól. Mint írták: a kommentek moderálásáról a weboldal fenntartója dönt: erre jogszabály vagy a bírói gyakorlat sem kötelezi. A jogsértő közleményekért való felelősség – és adott esetben a helytállási kötelezettség – független a moderálástól: egyedül a jogsértő közlés tényén alapszik.
Ha a kommentek közzétételéért való felelősség nem függ a moderálástól, mert a közlés tényén alapszik, nem indokolt a moderált és nem moderált kommentek között különbséget tenni az alapjog-korlátozás arányosságában sem – mutatott rá a testület. Az AB szerint ha a moderálást vállaló internetes szolgáltatók felelősek az oldalukon megjelent jogellenes közlésekért – ennek alkotmányosságát az indítványozó nem vitatja, hiszen azzal érvel, hogy nincs befolyása a hozzászólás közzétételére –, akkor a moderálást nem vállaló oldalak működtetőivel szemben a jogsértés megállapítása nem tekinthető aránytalannak. A határozathoz Paczolay Péter alkotmánybíró párhuzamos indokolást, Stumpf István alkotmánybíró pedig különvéleményt csatolt. (Stumpf többek között azért sem ért egyet a döntéssel, mert szerinte nem várható el egy honlap üzemeltetőjétől, hogy folyamatosan figyelemmel kísérje az összes hozzászólást, bejegyzést – különösen nagyobb tartalomszolgáltatók esetében.)
A TASZ szerint a határozat jelentősen megváltoztathatja, ahogy az internetet ma a nézetek ütköztetésére, a vitára használják. Felidézték, hogy a határozat indoklása szerint "a jogsértő közleményekért való felelősség (és adott esetben a helytállási kötelezettség) független a moderálástól: egyedül a jogsértő közlés tényén alapszik."
A feltétel nélküli felelősség pedig rendkívül kockázatossá teszi a tartalomszolgáltatók számára, hogy felhasználóiknak megnyissák a kommentelés lehetőségét – mutattak rá a közleményben.
"Akár moderálják a hozzászólásokat, akár nem, akár tesznek lépéseket a jogsértő tartalmak eltávolításáért, akár nem, felelősséggel tartoznak azokért" – fűzték hozzá, azzal együtt, hogy az is előfordulhat, a tartalomszolgáltatók inkább megszüntetik oldalaikon a kommentelés lehetőségét.
A TASZ szerint a tartalomszolgáltatót legfeljebb akkor szabadna a jogsértő hozzászólásokért felelősséggel terhelni, ha a jogsértés észlelése (az arra való figyelemfelhívás) után sem távolítja el azokat.
