Parragh László, a MKIK elnöke 2012 őszén el is árulta: a cégeknek versenyelőnyt jelenthet, ha a hozzájuk szakmai gyakorlatra érkező szakiskolásokat segédmunkásként dolgoztatják. „Nagyon erős a részvételünk a szakképzésben. Például ha valaki ügyesen foglalkoztat tanulót a saját cégében, már az egy versenyelőnyt jelenthet neki, hiszen egy tanulót fel tud használni vagy alkalmazni tud árufeltöltésre, polcfeltöltésre, egy csomó munkának az elvégzésére, ami mindenkinek hasznos. Mert a tanuló megtanulja a cég működését. A cégnek pedig ez előnnyel jár” – nyilatkozta akkor.
Azzal, hogy a nemzetgazdasági tárca alá rendelik 15, 16 éves gyerekek oktatását, a fiatalokat lényegében teljesen kiszolgáltatják a rövid távú gazdasági érdekeknek. A fenntartóváltással szét kell választani azokat a többcélú intézményeket, amelyeknél a szakképző iskola és az érettségit adó középiskola együtt működik. Ez ellehetetleníti az intézménytípusok közötti átjárhatóságot.
Juhász Ágnes pályainformációs tanácsadó egy másik problémára is felhívta figyelmet: úgy fest, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) elfeledkezett néhány ezer gyerekről. Ők a törvényalkotók és a hivatal gondatlansága miatt valószínűleg szakma nélkül a biztos munkanélküliségbe, így a tartós nincstelenségbe hullanak.
|
| Orbán Viktor és Parragh László |
– Nem tudni, mi lesz a sorsuk azoknak a tizedikes szakképző iskolásoknak, akik megbuktak, vagy valamilyen más okból iskolát, szakmát akarnak váltani. Ha ők elmúltak 16 évesek, nagy valószínűséggel már nem tudnak tovább tanulni – vázolja a helyzetet.
Hogy miért? Azok közül, akik most végezték a tizediket szakiskolában, sokan még a korábbi közoktatási törvény szerint két évig tanultak közismereti tárgyakat, amelyekre ráépülve két év szakmai képzést kaptak. Az első két évben nem kellett kötelezően kiválasztaniuk egy konkrét szakmát, hanem csak a szakmacsoportot kellett megjelölniük, s abból kaptak alapismereteket. (Például nem kellett 14-15 évesen előrukkolni azzal, hogy szerszámkészítőnek készül-e valaki, elég volt annyit megjelölnie, hogy a gépipari szakmacsoportból választ majd.) A harmadik évfolyamtól lépett be a konkrét szakma kiválasztása.
Ha tehát egy korábbi rendszerben szakiskolába lépő, s jelenleg tizedikes diák visszabukik, ő már ahhoz az évfolyamhoz kerül, amelyet Parragh László és az iparkamara szájíze szerint alakítottak át, ami azt jelenti: az általános iskola után azonnal konkrét szakmát kezdenek tanulni heti 23 órában, mindössze hét órára meghúzott közismereti képzéssel. Az új évfolyamoknak már kötelező a nyári szakmai gyakorlat is, ami a korábbi közoktatási rendszerben nem volt előírás.
Összegezve: aki szakiskolában tizedikben bukik, csak sok különbözeti vizsgával tudná megismételni az évet, ráadásul a kötelező nyári gyakorlata is hiányozni fog. Juhász Ágnes úgy látja, hogy ennek megoldatlansága miatt több ezer gyerek fog lemorzsolódni. Mivel a tankötelezettség határát az Orbán-kormány 18-ról 16 évre csökkentette, ezekről a gyerekekről már nem köteles gondoskodni az állam. Nem is érdekeltek az intézmények a felvételükben, átvételükben, mivel a fejkvótaalapú finanszírozás megszűnt.
Kerestük a Kliket, hogy milyen megoldással segítenék ezeket a gyerekeket bent tartani a közoktatásban, de nem kaptunk választ.
