Míg Szabó Tímea folyamatosan dolgozott egy hónapot, a többiek több helyszínen néhány napig vettek részt a munkában. A politikusnő az egyik fővárosi kórház kardiológiáján dolgozott. Rövid szolgálata alatt négy ápoló mondott fel, köztük a sajtóból is ismert Turcsányi Tibor, aki ma már egy londoni reptéren szolgál fel kávét. Egy másik ápoló villamosvezetőként folytatta a közszolgálatot, mert a tömegközlekedési vállalatnál negyvenezerrel többet fizettek, mint a kórházban.
Elmondta, hogy az egészségügyben nemcsak a fizetések, de az eszközre költhető keret is meglehetősen kurta. A Szabó Tímeát alkalmazó kardiológiai osztály
havonta 260 ezer forintot költhetett gyógyításhoz szükséges anyagokra,
így például pelenkára, gumikesztyűre. Ottléte alatt meghibásodott a lift, de nemhogy a kórházban, de a fővárosban sem találtak liftszerelőt. A legközelebbi mesteremberre Miskolcon találtak rá, így amíg ő a fővárosba ért, az ápolók, beteghordók karjukban cipelték föl a félholt betegeket az emeleten lévő intenzív osztályra. Azok az emberek, akik most egy fillér béremelést sem kaptak.
Az ellenzéki politikus szerint
„életveszély ma kórházba kerülni”, és csak azért van még az az ellátás, ami van, mert a dolgozóknak van hivatástudata.
A Szent János kórház pszichiátriáján önkénteskedett Lukács László (Jobbik). Számára az volt a legdöbbenetesebb felismerés, hogy a betegeket ellátók gyakran több és súlyosabb betegségekkel küszködnek, mint ápoltjaik. Az emberek túlhajszoltak, rosszul fizetettek. A politikus hozzátette, hogy a Jobbik képviselői nemcsak a fővárosban, de több vidéki kórházban is dolgoztak, dolgoznak. Tapasztalatiak szerint szinte mindenütt probléma a napi betegellátásban az ember- és az eszközhiány.
|
Szabó Tímea az egyik fővárosi kórház kardiológiáján dolgozott
Facebook |
Lukács László a kormány által csütörtökön az egészségügyben bejelentett béremeléssel kapcsolatban azt mondta: „túl kevés, és túl későn érkezett ez a pénz”. Hozzátette: elhibázottnak ítélik a nyilvánosságra került budapesti ellátórendszer átalakításának terveit is, azzal pedig végképp nem értenek egyet, hogy két nagy forgalmú, stratégiai kórházat a kormány be akar zárni. Emlékeztetett, hogy aktivistáik megkezdték a kórházak megtartását támogató aláírások gyűjtését.
Gőgös Zoltán szocialista politikus, aki a Nyírő Gyula kórházban próbálta segíteni a hosszú ápolásra szoruló betegek ellátását, nem tudott eljönni a FESZ-irodába, mert közben maga is kórházba került. Lapunknak nyilatkozva azt mondta, ő betegként és alkalmi kisegítőként is ismerkedhetett a valósággal. Hozzátette, hogy mindenhol ugyanazt a képet látta: óriási az ápolók fizikai terhelése, súlyos betegeket kell naponta sokszor emelni, mozgatni. Gyakran egy-egy elesettebb ember mellé két ápolóra is szükség volna, miközben tucatnyira is alig jut egy. S annak az egynek is
úgy kell bekötnie az infúziót, beadnia az életmentő injekciót, hogy közben azon szorong, miből fogja holnap az albérletét kifizetni.
Gőgös szerint nem lehet így felelősségteljes munkát végezni.
A bejelentett egészségügyi béremeléssel a szakszervezeti irodában összegyűlt közszereplők mindegyike elégedetlen volt. (Átlagosan 26,5 százalékos béremelést jelentett be a kormány szeptembertől az egészségügyben.) Abban is egyetértettek, hogy az összeg, amelyet most a kormány kiosztott,
csak arra elég, hogy újabb feszültséget szítson az ágazatban.
Lapunk kérdésére, hogy a jelen lévő pártok mennyit költenének az egészségügyre, Szabó Tímea azt válaszolta: azonnal visszaraknák azt a 400 milliárdot, amit a Fidesz-kormány kivett az ágazatból, és további 200 milliárdra lenne szükség ahhoz, hogy a GDP 6 százalékára egészíthessék ki az egészségügyre fordított költéseket. Hasonló összeget fordítana a Jobbik is az ágazatra. A szocialista Gőgös Zoltán lapunknak azt mondta: ő nem szakpolitikus, így erre a kérdésre nem tud felelni, de az önkéntes munkája után adományként vett egy ágyat a kórházi osztálynak, ahol dolgozott.
Soós Adrianna, a FESZ elnöke a fórumon elmondta: arra kérik a kormányt, gondolja át újra az egészségügyi dolgozók béremelésére vonatkozó döntését, és biztosítson olyan mértékű többletforrást, amelyből még ebben a ciklusban a szakdolgozók 100 százalékos – átlagosan 140 000 Ft összegű bértöbbletet kaphatnak. Ugyanekkora emelésre van szükség a műszaki és gazdasági dolgozók, valamint az adminisztratív tevékenységet végzők körében. Ellenkező esetben remény sincs arra, hogy az ágazatból hiányzó mintegy 30 ezer ápolót pótolni lehessen. Mint mondta: a húszéves fiataloknak nem vonzó a 110 ezer forintos bruttó bér. Ezért azt kérik, hogy még idén a szakdolgozók kapjanak 50 ezer forintot, jövőre és 2018-ban is ugyanennyit.
A szakszervezet elnöke azt is javasolja a kormánynak, hogy „ahhoz, hogy ne csak az orvosok és a rezidensek legyenek kiemelt helyzetben, javasoljuk a szakdolgozók számára is egy, a rezidensekhez hasonló program indítását annak érdekében, hogy a fiatal szakdolgozók, akik végeznek az iskolákban, el is helyezkedjenek az egészségügyben és ott is maradjanak. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, természetesen az is kell, hogy ne 20-30 ezer forint béremelés legyen az ágazatban, hanem legalább 50 ezer az idén, legalább 50 ezer 2017-ben és legalább 50 ezer 2018 elején”.
