galéria megtekintése

A magyar betegek is kaphatnak kísérleti gyógyszereket

6 komment


Danó Anna

Mostantól olyan gyógyszerekhez is hozzájuthatnak a hazai kórházak betegei, amelyeket még sehol sem törzskönyveztek, nem kaptak forgalomba hozatali engedélyt a hatóságoktól, de a kettes fázisú gyógyszerpróbákon túl vannak.

Nemcsak hatásosak azok az új gyógyszerek, amelyeket törzskönyv nélkül is bevezetnek a hazai egészségügybe, de ártalmatlanok is. Ezzel

elsősorban a végstádiumban lévő, daganattal élő betegek kaphatnak új reményt.

Az unióban már 2004 óta van lehetőség arra, hogy a nagyon súlyos és ritka betegségben vagy daganatos kezelés alatt álló pácienseket még gyógyszerpróba alatt álló orvosságokkal kezeljék. Az úgynevezett compassionate use-nak, „együttérző alkalmazás”-nak is nevezett lehetőséggel kivételes esetben élhetnek a kezelőorvosok. Magyarországon ezt eddig a szabályok nem tették lehetővé.

 

Az előző év végén azonban módosították a törvényt, majd a múlt hét péntekén az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) közzétette a honlapján azt is, hogy milyen feltételek mellett és kik juthatnak kísérleti terápiákhoz.

Főként azok, akiknek a kezelőorvosuk kezdeményezi ezt a szakhatóságnál, az OGYÉI-nél, és a költségeket a kísérleti készítmény gyártója vállalja.

Az orvostól, illetve a világhálóról (OGYÉI honlap) lehet információt szerezni arról, hogy milyen betegségek kezeléséhez van kísérleti terápia.

Az együttérző alkalmazás kivételes lehetőség
Az együttérző alkalmazás kivételes lehetőség
Forrás: Thinkstock

Egyedi elbírálás alapján a gyártó cég központjában döntenek arról, hogy a betegnek megadják-e az igényelt támogatást. Ha ez megvan, az OGYÉI engedélyét is meg kell szereznie az orvosnak, továbbá nyilatkoznia kell arról is, hogy már minden lehetséges, rendelkezésre álló terápiás lehetőséget kimerített, továbbá arról, hogy az igényelt kezelés hiánya veszélyezteti a beteg életét. A terápia alatt az orvosnak adatokat kell gyűjteniük a hatásokról, hogy mindezeket átadják a gyártónak és a gyógyszerhatóságoknak.

Lapunk kérdésére szakemberek azt mondták:

az esetleges balesetekért a gyártó és a gyógyszerhatóság közösen viseli majd a felelősséget.

A kísérleti fázisban lévő készítmények alkalmazása korántsem veszélytelen ugyanis. Nem ritka, hogy a klinikai próbákon biztonságosnak ítélt szerek később mégis súlyos, néha végzetes mellékhatást okoznak. Ilyenkor a gyógyszerhatóságok megtiltják a további éles kísérletezést. 

Gyógyszerpróbák vizsgálati fázisai

Első fázis: klinikai körülmények között 20-30 egészséges önként jelentkező saját akaratából veszi be a szert.

Második fázis: több száz betegen próbálják ki az új molekulát, ekkor állítják be a dózist, pontosítják a mellékhatásokat, vizsgálják, valóban van-e a szernek terápiás hatása.

Harmadik fázis: több ezer ember vesz részt a tesztelésében, ekkor már más, ugyanarra a betegségre használt szerrel is összehasonlítják a hatását.

Negyedik fázis: a már törzskönyvezett szer hatását az elfogadott alkalmazási körülmények között tesztelik betegeken. Ennek az a célja, hogy kiderüljön: arányban van-e a várható egészségügyi haszon a kockázatokkal. E vizsgálat során pontosítják az adagolást, és ekkor derülnek ki a ritkábban jelentkező mellékhatások is.

(Az első fázisért fizetnek a gyógyszerpróbákban részt vevő egészséges önkénteseknek. A többi esetben a betegek állapotuk javulásának reményében vállalják a kísérletet.)

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.