Elbocsátó üzenet 190 ezer rokkantnyugdíjasnak
2015-ig mintegy 190 milliárd forintot takarítana meg az állam a rokkantnyugdíj-rendszer átalakításával. A kormány az átalakítás koncepcióját kilenc hónap alatt ötször tárgyalta, pénteken pedig benyújtotta a parlamentnek. Soltész Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára a Hír TV Rájátszás című műsorában elmondta: a jelenlegi szabályok megváltoztatásával néhány éven belül a felére csökkenhet a rendszerbe belépők aránya. Reményeik szerint az új rendszerrel 150 ezer ember kerülhet vissza a munkaerőpiacra.
A törvényjavaslat révén 200 ezer ember veszíti el a rokkantsági ellátását. Az érintetteket levélben értesítik, de az ellátás megszüntetése nem automatikus: az érintettek márciusig jelentkezhetnek felülvizsgálatra, és ha ott bebizonyosodik, hogy állapotuk miatt mégsem alkalmasak a munkára, akkor visszakaphatják rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásukat. Soltész Miklós azonban biztos abban, hogy nem mindenki jelentkezik majd. – Sajnos az elmúlt időszakban és a múltban is voltak visszaélések ezen a területen, tehát nekik úgymond amnesztiát adunk azzal, ha nem jelentkeznek, a múltjukat nem fogjuk kérdezni – mondta.
A jövőben a rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék és az átmeneti járadék megszűnik. Ezek helyett egységes táppénzszerű ellátást vezetnek majd be. Így valamennyi, az egészségromlással összefüggő ellátást az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozza majd, míg most ezt a büdzsét a nyugdíjbiztosításnál kezelik.
A tervezettel a jogalkotók újrafogalmazták a tartósan munkaképtelen emberek pénzbeli ellátásait, és a rehabilitációt segítő állami feladatokat. A rehabilitálhatóak maximum három évig jogosultak táppénzszerű ellátásra, a többiek, akiknek állapota tartós vagy végleges, rokkantsági ellátást kaphatnak. A pénzbeli ellátást biztosítási jogviszonyhoz köti a tervezet. Feltétele, hogy a rokkantsági ellátást kérőnek öt éven belül legyen 1095 nap járulékfizetéssel igazolt biztosítási ideje, melyet az adóhivatalnak kell majd igazolnia.
A jogszabályjavaslat megtiltaná a rehabilitációs ellátás melletti munkavállalást, ha valakiről kiderül, hogy mégis dolgozik, átmenetileg elvesztené ellátását. A rokkantsági ellátás mellett viszont bizonyos korlátok mellett nem tiltanák a munkát. Ha viszont jövedelme három egymást követő hónapban meghaladja a minimálbér 150 százalékát, akkor megszűnik az ellátása. (Idén ez 117 ezer forintnál, 2012-ben 138 ezer forintnál több pénzt jelent.)
A készülő jogszabály 940 ezer, jelenleg is rokkantnyugdíjszerű ellátásból élő embert érint majd valamilyen módon. Főszabályként az, aki már elérte a nyugdíjkorhatárt, az eddigi ellátását a jövőben nyugdíjként kapja majd. Az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül elérőknek is megmarad az ellátásuk. Az átalakítás nem érinti azt a 65 ezer embert, akik rokkantsági ellátásban részesülnek és az I-es és II-es csoportba vannak besorolva, továbbá a jelenleg átmeneti járadékban részesülőket. A fölsoroltak ugyanazt az összeget kapják a jövőben is rokkantsági ellátásként, mint eddig. Nagyot változhat viszont az élete – e tervezet alapján – azoknak a III-as rokkantsági csoportba soroltaknak, akik még jóval (öt évnél többel) a nyugdíjkorhatár előtt vannak: nekik megszűnik az ellátásuk.