A kormány ugyanis a Kiskunságban, a Kisalföldön és a Hevesi-síkon olyan állami földeket is kiírt eladásra, amelyeken az Európa egyik legveszélyeztetettebb madarának számító túzok él. A fajból alig néhány ezer példány fészkel az EU területén, az 1400-1500 állatból álló magyarországi populáció Közép-Európában az egyik legnagyobb. Ennek ellenére azokat az élőhelyeit, amelyeknek a vagyonkezelője nem nemzeti park, hanem a nemzeti földalap, az állam több megyében privatizálná.

Végzetes lehet számukra a termőföld-privatizáció Kovács Attila / MTI

Összesen alig néhány ezer hektárról van szó, ám a faj túlélése szempontjából végzetes lehet: ebben a körben van például egy olyan felső-kiskunsági, több száz hektáros egybefüggő gyep és szántó, amely kulcsfontosságú szaporodási terület, és az egyetlen olyan térség, ahol rövid távon akár az állomány gyarapodása is elképzelhető lenne.

A zöldek az idén többször is jelezték aggályaikat a Natura 2000 területek eladásával kapcsolatban, korábban pedig abban az eljárásban is részük volt, amelynek eredményeként az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek minősítette a nemzeti parki földek értékesítését.

Králl Attila, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakértője szerint az alkotmányossági probléma most is fennállhat: amíg a szóban forgó területek állami tulajdonban vannak, az állam bérbeadóként előírhat a túzok szaporodása és táplálkozása szempontjából lényeges korlátozásokat, s az előírások megsértése esetén felmondhatja a földbérletet. Magántulajdonú földeknél viszont sokkal kisebb az állami kényszerítő erő a természetvédelmi szabályok betartatására.

A túzok Európa legnagyobb röpképes madara, mára nagyobb számban csak Spanyolországban, Magyarországon és Oroszországban él. A magyar túzokállomány két szempontból is különleges: egyrészt nálunk van Európa legnagyobb egybefüggő fészkelőterülete (Dévaványa központtal, a Körösök vidékén), másrészt pedig egy nemzetközi összehasonlításban is nagyon sikeres védelmi program zajlik nálunk, amely a fészkelőhelyek háborítatlanságára, a mezőgazdaság és a madarak szempontjainak összehangolására, illetve a túzokmentésre koncentrál.

A túzok természetvédelmi értéke százmillió forint, de nem az első alkalom, hogy az Orbán-kormányt nem érdekli, hogy mi történik egy veszélyeztetett állatfajjal. A szerb-magyar határon felhúzott kerítés a világ egyik legritkább állatának, a délvidéki földikutyának az egyik populációját pusztította el.